Irodalmi Szemle, 2006
2006/11 - Duba Gyula: Parasztírónk a múlt századból (Sellyei József munkásságáról) (esszé)
Duba Gyula majd libanevelésből élnek, dolgoznak és gyarapodnak, s amikor sok év múltán egy villámcsapás megöli Bálintot, bánatában Juli utána hal. Sellyei időérzékelése úgy viszi a történetet a Monarchiából és Magyar Királyságból az első Csehszlovák Köztársaságba, hogy a múló időnek csak az élet folyásában és a cselekedetek sorában érezzük nyomát. S a korabeli jelen időben, az új, immár huszadik századi valóságban az idegenek megkérdezik a távoli „hatszögletű föld” épületcsoportjára mutatva, hogy: „Kinek a háza az a tanyaház?, ilyen választ kapnak:- Az ott a Patkós Péter baromfitelepe - mondják felvilágosító feleletnek a falubéliek, és akik apróra ismerik, azokon keresztül viharzik a százesztendős életsor tengernyi vergődése.” Patkós Péter pedig az egykori „vadember” fia. 3 Egy komáromi újság 1927-ben közli Sellyei első írását a karácsonyi számában. Magáról írt verset, keserűségéről, a benne élő nyugtalanságról és feszültségről, tehetetlenségéről, s mindezt romantikus érzelmességgel világgá „kurjantja”. Tizennyolc éves. Farsang legénye című karcsú verskötete két évvel később jelenik meg, saját kiadásában. Gimnáziumi tanulmányaiban két osztály után megakadt, a falujában rekedt parasztlegény. Olyan ismerős léthelyzet, nemzedékem is megélte, hogy kulcsnak érzem Sellyei lelkületéhez! Csanda Sándor írja 1957-ben megjelent Sellyei-válogatásában, a Nádas házak előszavában a Farsang legényéről: „Ezekben a költeményeiben, de a később írottakban is kevés a lírai ihlet. Apró verseiből is inkább az elbeszélni vágyás, az epika ütközik ki. A kötet csaknem minden költeménye egy sorsával fájó lélekkel vívódó parasztlegény mulatozásáról szól, aminek elmaradhatatlan része a cigány, a kocsma, nótázás végig a falun, a lányok ablaka alá járás és valami zavarosan kifejezett menekülésvágy a sötét éjszakába...” Sellyei menekülésvágya érthető és sorsszerű, a tanulás esélyével beoltott és csalódni kényszerült fiatal lélek érzékeny és tehetetlen viszonyulása helyzetéhez. Romantikus póza, negatív heroizmusa lírai, de tartalma epikus, kibeszéli sorsát! Lelkében a nyugtalan ösztönök és megtorpant vágyak formát keresnek. Menekülésvágya jellegzetes és fontos, mert történelmi érvényű! Természetét mélyebb vizsgálatnak kell alávetnem. A korszak egészének felvidéki magyar fiatalsága lelki válságot él át, melyből kiutat keres. S fiatalok útkeresése romantikus, eszményeket kutató s némileg heroikus jegyekkel jár. A trianoni hazavesztés szembeállítja egymással az apákat és a fiakat! Az apák részben rezignálnak, emlékeiknek s a létfenntartásnak élnek. A fiák új eszméket keresnek, mert élhető jövőre vágynak. Megérintik őket expresszív ideák és humánus jelszavak, valamiféle modern „emberséghit” hatása alá kerülnek. A fogalmaik lesznek: ember, lélek, jóság, erkölcs, hit, szeretet és hűség! Magatartásuk alapeszménye az emberség! Mintegy a háborús „gyilkos élmény” (Fábry) okozta megrendülés ellenpólusa. Győry Dezső a „kisebbségi géniusz” fogalmazója „új arcú magyarok”-ról ír verseket, a fiatal szellemiséget áthatja a kisebbségi léthelyzet átélése és humánuma.
