Irodalmi Szemle, 2006

2006/11 - Sipos Janka versei (írom, Ugyanolyan, Táj az ujjamon)

Sipos Janka versei

A Szlovákiai Magyar írók Társasága által a kezdő írók számára 2006-ban kiírt ún. Pegazus Pályázat különdíját az idén (2006-ban) a dunaszerdahelyi magyar gimnázium végzős diákja, Sípos Janka (1988) kapta. Alább a három díjnyertes vers szövegét és a versek elemzését közöljük, s a tehetséges ijjú költőnek gratulálunk. (Szerk.)

r

írom

Étel a szájba. Kés a szívbe. - Nem tudok így élni már,

Menetrendre, órabérre,

Az agyam nyugtátokra jár.

Beosztják a fulladást is.

A kapkodást jegyezgetem,

A karcsapást, mit hajótörött Erőltet a tengeren,

A Magány palotáit, majd a Fogcsikorgatás zaját,

Visszhangját a szenvedélynek,

Az egyágyas szobák falát.

A leszedett anyajegyek Után maradt forradást,

Tükröt, melyhez hozzávágott Egy vázát a jóapád.

Hiányzik az ismeretlen Attöretlen kőfala,

Vályú, melyhez enni hívnak,

S barátok és vacsora,

A víz, a víz, a növényélet,

Aztán, ha azt megunom,

Végül majd a színkavalkád,

Szárnysusogás, búcsú, lom...

A tér. A hely. A háziállat.

Szűkül életünk, napunk.

Gerincünk egyenes, de holnap Szétcsúszik és megszokunk.