Irodalmi Szemle, 2005

2005/5 - MAGYAR IRODALOM CSEH/SZLOVÁKIÁBAN, 1918-2004 - Irodalmunk - dióhéjban (Bárczi Zsófia, Fonod Zoltán, Csehy Zoltán, Szeberényi Zoltán, Turczel Lajos)

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004 A kisebbségi, nemzetiségi irodalom az egyetemes magyar irodalom szerves része I. A Csehszlovák Köztársaság megalakulását (1918. okt. 28.) követően beszé­lünk róla. A kisebbségi magyar irodalom számára az jelentette a legnagyobb teher­tételt, hogy tájainkon korábban nem alakultak ki az irodalmi élet hagyományai. A földrajzi helyhez kötődő hagyományok (a Deákiban talált Halotti beszéd, továbbá Balassi Bálint, Szenczi Molnár Albert, Kazinczy Ferenc, Jókai Mór, Madách Imre, Erdélyi János vagy Mikszáth Kálmán működése) nem a kisebbségi, hanem az egy­séges magyar nemzeti irodalom előzményei. Városaink (Kassa, Lőcse, Bártfa) a század eleji irod. életben nem töltöttek be olyan szerepet, mint a Budapesten kívüli szellemi élet gócpontjainak számító városok (Debrecen, Nagyvárad). A kisebbségi irodalmat az irod. körök és kaszinók (a po.-i Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesü­let, a lévai Casino stb.) kezdték szervezni. Az első magyar irod. fórum az 1919-ben indított Tavasz, majd a Toldy Kör által évente megjelentetett almanach, az Új Au­róra (1922-1932) volt; ezeket nemcsak konzervatív szellemiség, hanem vidékiség és dilettantizmus is jellemezte. A csszl. magyar irodalom helyzetéről, hovatartozá­sáról korán megindult a vita. A Tűz folyóirat már 1. számában felvetette „a kultúra közös platformja” kialakításának igényét. Gömöri Jenő szerint „az irodalom nem o- rientálódhatik földrajzi területekhez”, Schöpflin Aladár viszont azt vallotta, hogy a regionális irodalmaknak van létjogosultságuk: „Az egyetemes magyar irodalom csak nyer velük: új színt, polifóniát.” - Hasonló vitára a kisebbségi magyar irodal­mak mindegyikében sor került. A vajdasági Naplóban és az aradi Géniuszban kirob­bant vitában (Havas Emil-Dettre János) nemcsak az hangzott el, hogy a „vajdasági író” elnevezés „ostoba pleonazmus”, hanem az is, hogy a magyar irodalom egysé­gét „nem tördelte szét a trianoni szerződés. Aki magyarul ír s maradandót alkot, az a magyar irodalom munkása” (Dettre). - A minőségi irodalom programja a 20-as é- vek derekán fogalmazódott meg az európaiság (Fábry), az „új mentalitás” (Szvatkó) és az „új arcú magyarság” (Győry) igényeinek megjelenítésével. II. A müncheni (1938. szept. 29-30.), majd a bécsi döntés (1938. nov. 2.) meg­pecsételte Csehszlovákia sorsát. 1938. nov. 22-én ráadásul alkotmánytörvényt fo­gadtak el Szlovákia autonómiájáról, Kárpátalján pedig jobboldali kormány alakult. 1939. márc. 14-én a szlovák országgyűlés kimondta Szlovákia elszakadását a köz­társaságtól, 1939. márc. 15-én a németek megszállták Csehországot, s a német kato­nai közigazgatás bevezetése után rövidesen létrehozták a Cseh-Morva Protektorátust. A szlovák állam 2 655 053 lakosa közül kb. 70 000 személy (2,5 %) vallotta magát magyarnak. A nemzeti kisebbségek számára elismert jogokat a néppárti kormány a magyarok esetében a kölcsönösség (reciprocitás) elvéhez kötötte. (A szlovák törté­nészek szerint a bécsi döntéssel 270 000 szlovák került a Horthy-rendszer uralma

Next

/
Oldalképek
Tartalom