Irodalmi Szemle, 2005

2005/5 - MAGYAR IRODALOM CSEH/SZLOVÁKIÁBAN, 1918-2004 - Irodalmunk - dióhéjban (Bárczi Zsófia, Fonod Zoltán, Csehy Zoltán, Szeberényi Zoltán, Turczel Lajos)

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004

rások szülte didaktikus párbeszédeit (Sovánka. Közös út, Fény a faluban stb.) nem számítjuk, Egri teremtett müveivel hazai közönséget. Az Ének a romok felett, Örök láng, Virágzik a hárs stb. mellett elméleti ismereteket, színikritikai elveket stb. tartalmazó regényei (Festett világ, A rivalda fényében) hozzájárultak a hazai színház- látogatók művelődéséhez. Egri mellett Dávid Teréz munkásságát kell kiemelni. Korábbi művei (Fekete bárány, Dr. Svoboda) jórészt ismeretlenek maradtak a szélesebb nézőközönség előtt, de az ötvenes-hatvanas években született művei vonzották a színházlátogatókat. Ebben az időben ő volt a legtermékenyebb drámaírónk. Drámák, színművek, vígjátékok, jelenetek, hangjátékok születtek a tollán. (Dódi, AzAsz- szony és a Halál, Vidor család, Lidércfény, Fekete bárány stb.), melyeket évekig műsoron tartottak a műkedvelő társulatok és hivatásos színházunk egyaránt. - Hozzájuk zárkóztak fel a fiatalabb generációk drámával kísérletező alkotói. A legtermékenyebb és a műkedvelő társulatok között a legnépszerűbb Lovicsek Béla, akinek leginkább játszott darabjai a következők: Húsz év után, Baj van a szerelemmel, Végállomás, Alattunk a város, fölöttünk az ég, Ezüstlakodalom stb. A dráma kényes és nehéz műfajával sokan kísérleteztek irodalmunkban, de kimagasló eredmények ritkán születtek. Még a legfiatalabbak közül Batta Györgyöt, Kmeczkó Mihályt, Tóth László nevét említhetnénk. A gyerekek számára Gágyor Péter, Sipos Jenő, Gyüre Lajos, Kmeczkó Mihály és mások írtak népi motívumokkal sűrített, szórakoztató darabokat. A legjobb eredményekről a szerzőkről szóló szócikkekben szólunk bővebben.

Gyermek- és ifjúsági irodalom (1918-1945)

Az olvasók legifjabb nemzedékeihez szóló irodalom ugyanazokhoz a törvényszerűségekhez igazodik, mint a felnőttek irodalma. Fejlődésének egyik legalapvetőbb feltétele a színvonalas, a korhozmértséget szigorúan, de nem dogmaként alkalmazó sajtó. A két háború közötti Csehszlovákiában számos magyar gyermek- és ifjúsági lap jelent meg. A hosszabb ideig fennálló lapok közül kiemelkedett a Tábortűz (1930-1938) és a Szivárvány (1929-1938). Az utóbbi a szlovákiai magyar iskolarádió hivatalos lapja volt. Népszerűségét főként Harmos Károly komáromi tanár-festőművész ötletes és hangulatos, jó pedagógiai érzékkel megrajzolt illusztrációinak és Borka Géza szorgos és hozzáértő szerkesztésének köszönhette. Irodalmi szempontból a losonci A Mi Lapunk (1921-1932) volt a jelentősebb. Tamás Lajos költő főmunkatársként, Scherer Lajos liberális beállítottságú tanár főszerkesztőként gondozta. Ebben a lapban csiszolták tollaikat a Sarló későbbi irányítói, itt jelent meg nyomtatásban először Móricz Zsigmond sokat idézett írása, a Gyalogolni jó (1927). Ez a visszaemlékezés saját diákkorára, nyarankénti népdal- és népmesegyűjtési útjaira indította el a falujáró cserkészfiatalokat, a Sarló mozgalom előőrseit. A többi lap az egyházak, a különféle pártok támogatásával, jóval alacsonyabb színvonalon működött hosszabb-rövidebb ideig. Sajnos, bizonyos irodalmi műfajok is a pártok, világnézetek elvárásaihoz igazodtak. A legelterjedtebb műfaj volt az ún. szociális