Irodalmi Szemle, 2005

2005/5 - MAGYAR IRODALOM CSEH/SZLOVÁKIÁBAN, 1918-2004 - Irodalmunk - dióhéjban (Bárczi Zsófia, Fonod Zoltán, Csehy Zoltán, Szeberényi Zoltán, Turczel Lajos)

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1918-2004

mese, amely minden baloldali beállítottságú lap állandó rovatát képezte. Ez látszólag a gyerekeknek szóló, de lényegében a felnőttek szociális érzékenységét erősítendő műfaj volt, olvasták gyerekek, felnőttek egyaránt. Színvonalukat a magyar emigránsok biztosították, aláíróik között Balázs Béla, Mócza János, Szucsich Mária, Kaczér Illés szerepelt a legtöbbször. Kaczér Illés 1937-ben füzeteket is megjelentetett meséiből: Kőtojásból kőmadár, a második kötetet Gödölyét, gödölyét címmel adták ki. Szucsich Mária a Tavasztól télig c. leányregénye egy tízéves kislány naplóját tartalmazza. Ilku Pál gyermekszínjátékokat ír, legtöbbet vitatott és olvasott regénye a Lendület (csak cenzúrázva jelenhetett meg). - A polgári humanista szellemű, igen népszerű ifjúsági regények írója Darkó István: Zúzmara, Felhők hőse Pákozdon (a második a magyar aviatika hőskorába vezet vissza. Palotai Boris: Péter (1933), Juliska (1937) címen ír nagysikerű regényeket. Különösen nagy sikere volt Szombathy Viktor szellemes, a tinédzserek világát jól ismerő alkotónak, ötletektől hemzsegő ifjúsági regényeinek, főként Mikulics szárazon és vizen, Czirók kalandor lesz (1926-27).

Gyermek- és ifjúsági irodalom (1945-2004)

A második világháború után az ismert okok miatt, csak később indulhatott meg az irodalom e fontos ágának a művelése, fejlődése. Az Új Szó 1948. dec. 15-től jelenik meg. Ezt követte az Alkotó Ifjúság (1950), Új Ifjúság (1951), Fáklya (1953- 1956), Hét (1957-), Nő (1952-), Irodalmi Szemle (1958-), Kis Építő (1952-), Pionírok lapja, ill. Tábortűz 1950—). Erre a sajtóalapra épült a háborút követő gyermek- és ifjúsági irodalom. - A meseírók aktivizálódtak először: Ordódy Katalin, Rácz Olivér, Tóth Tibor az igényes formakultúrájú verses mesék kategóriájában, Szűcs Béla a nemzetközi fabulairodalom ihletése nyomán kísérletezik a didaktikus, közvetlenül kínálkozó tanulságokat közvetítő verses, ill. prózában írt történetekkel stb. Verseghy Erzsébet ölti versformába a nép-nemzeti költészet modorában (Mocskos Palkó, Cifra Olga stb.) egyes műveit. A verses epika első jelentősebb sikere Simkó Tiborhoz fűződik (.Karcsi kacsa kalandjai). O már tágít a mese kömyezetvilágán, egzotikus tájakon utaztatva rakoncátlan hősét. Az ún. valós történetek mesébe oltásában Zobor Eszter, Vígh Rózsa, Dávid Teréz ért el mérsékelt sikereket az ötveneshatvanas évek fordulóján. Ugyanebben a műfajban, magasabb művészi szinten, a természeti környezetet a városi körülményekkel ötvözve Gál Sándor teljesítménye említhető. A legsikeresebb gyermek- és ifjúsági írónk Rácz Olivér (Rezeda cirkusz, Puffancs, Göndör és a többiek), aki kiváló humorérzékkel és pedagógiai tapasztalattal írta népszerű műveit. Tóth Tibor (Pozsonyi nyár) a szórakoztatás és ismeret- terjesztés ötvözetével visz újat az ifjú olvasók nevelésébe. Kevésbé sikeresen szól a legkényesebb kor, a tizenévesek korosztályához Kónya József és Moyzes Ilona. Az ezópusi örökség legsikeresebb továbbvivője Szőke József (A síró hóember, A hencegő nyúl). A népi ihletésű, a népmese modorában előadott, egy-egy tájegység mesekincsét belletrizáló, modernizáló mesék terén Kulcsár Ferenc, Varga Imre,