Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - TANULMÁNY - Vajda Barnabás: Krúdy-reneszánsz a Felvidéken
TANULMÁNY VAJDA BARNABÁS Krúdy-reneszánsz a Felvidéken' A KRÚDÁK TITKAI2 Krúdy-reneszánsz van, vagy legalábbis mintha az lenne. Budapesten a Magyar Egyetemi Könyvkiadó és az Egyetemi Nyomda összefogásával született meg a könyvhétre a Költő és Tündér című összeállítás az író eddig ismeretlen ifjúkori írásaiból (köztük az eddig minden gyűjteményből kihagyott csendőrnovellákkal3), ugyanakkor a Kalligram Kiadó fogott hatalmas vállalkozásba - több mit tíz év a- latt kívánja kiadni Krúdy összegyűjtött munkáit sőt a Felvidéken már korábban is volt legalább egy próbálkozás Krúdy-sorozat indítására (akkor a szöveggondozást Barta András vállalta4). Több irányból történik hát próbálkozás, mégis: tekintve, hogy Krúdy írásainak tekintélyes része máig hozzáférhetetlen, filológiai szempontból csak akkor lehet majd reneszánszról beszélni, ha valaki(k)nek végre tényleg sikerül összeállítani a lehető legteljesebb Krúdy-korpuszt. Mindenképpen jó hír, hogy ebben a mostani, sorozatkezdő kötetben hét olyan elbeszélést és regényt találunk: Hat napig kerékpáron (1895), A mi vármegyénk (1896), Ifjúság (1896), Üres a fészek (1897), Szeretlek! (1897), Hamu (1899), Pál apostol levelei (1899), amelyek közül eddig csupán az utolsó jelent meg önálló kötet formájában. A sorozat mostanság indul, értékelni tehát még nem lehet, legfeljebb sok sikert kívánni; ki lehet térni viszont egy Krúdyt érintő részletkérdésre, amelynek most van az ideje, még mielőtt a Krúdy-filológia teljes erővel beindul. Nevezetesen arra szeretnék némi figyelmet fordítani, milyen mértékben és értelemben hathatott Sigmud Freud pszichoanalízise Krúdy Gyula munkásságára. Nem mintha véglegesen megoldhatónak gondolnám a kérdést, de legalább néhány szempontot vetnék föl a századfordulós magyar prózáról, ami estleg közelebb vihet bennünket Krúdy pszichonalaiti- kus kapcsolataihoz is. * * * Századfordulós és nyugatos íróink pszichoanalitikus kapcsolatainak primér vizsgálata azon alapul, milyen információik voltak, azaz mit tudtak Freudról és az ő terápiás eljárásáról (ami a pszichoanalízis). Ezek a vizsgálatok temészetszerűleg az explicit érintkezéseket, tehát a világosan kimondott, leírt véleményket, kapcsolatokat stb. vizsgálják: mikor, hányszor, hol, milyen kontextusban említődik a bé-
