Irodalmi Szemle, 2005

2005/9 - FÓRUM - Janek István: Cseh-szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok és tárgyalások 1938-1939-ben (előadás)

FÓRUM SZLOVÁK-MAGYAR DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK 1939-BEN 1939 április elején a „kis háború” következményeként magyarellenes hadjárat indult Szlovákia területén. A magyar kormány elveszítette azt a viszonylagos népsze­rűségét, amelyet korábban a szlovák államiság elsőkénti elismerésével szerzett. A szlo­vák nacionalista politikai körök így ideológiai fegyverként használhatták fel a magyar támadást, ennek következtében a két állam viszonyában a kölcsönös ellenszenv és a re­ciprocitáson alapuló sérelmi politika elvei uralkodtak. Fontos megjegyeznünk, hogy mind a szlovák vezetők megnyilatkozásaiban, mind pedig a tömegtájékoztatásban alapvető hangsúlyt kapott a magyarellenesség, amelynek igen hatékony táptalaja volt az első bécsi döntés előtti országhatárok visszaállítására törekvő szlovák irredentiz­mus. A magyar politika ideológiai támadására a szlovák vezetők is kidolgozták a saját ellenpropagandájukat. A szlovák propaganda a Szent István-i eszme magyar oldalról történő hirdetésére reciprocitási alapon a Nagy-Szlovákia és a Nagy-Morva Birodalom elméletét állították szembe. Elképzelésük szerint Nagy-Szlovákia területébe beletar­toznának a bécsi döntés által elcsatolt, valamint a Morvaországban élő szlovákok által lakott területek is. Az így létrejövő területről kitelepítenék a zsidókat, magyarokat, cse­heket és cigányokat. Hazatelepítenék az amerikai szlovákokat, melynek révén egy olyan számbelileg erős, nemzetileg egységes szlovák tömb alakulhatna ki, amely ellen tudna állni mind a cseh, mind pedig a magyar hatalmi törekvéseknek. Az ezeréves múltra és a kultúrfölényt hangoztató magyar propagandára is megszületett a méltó vá­lasz: „Pribina birodalmában már magas fokú kultúra honolt, amikor a barbár magya­rok még Ázsia pusztáin nyereg alatt puhították a húst, a magyarok barbárok voltak és maradtak, menjenek vissza Ázsiába. Mit kérkednek mindig Szent Istvánnal, sokkal na­gyobb volt nála Cirill és Metód.” Szlovák részről már 1939. április 10-én megkezdődött a közvélemény megdol­gozása. A szlovák kormánynak érdekében állt a magyarok elleni hangulatkeltés, mert félő volt, hogy esetleg a magyar propaganda hatására a szlovákság egy része a Magyar- országhoz való csatlakozást pártolná. Kezdetben a szlovák rádió és sajtó támadta a szlovákiai magyarságot. „A sajtó a magyarokat gyilkosoknak, a magyar csendőröket vérszomjas bestiáknak nevezte”, ami a korábban lezajlott katonai összecsapások miatt sokkolta a szlovák közvéleményt. A szlovák kormány arra hivatkozott, hogy Magyar- országon több szlovák kisebbségi aktivistát inzultáltak a magyar hatóságok a recipro­citásra hivatkozva, így erre válaszul a szlovák hatóságok letartóztattak több vezető ma­gyar értelmiségit. A szlovák rendőrség házkutatást tartott a pozsonyi Új Hírek szer­kesztőségében, majd betiltotta a lapot. Az indok erre az volt, a szlovák kormány úgy értesült, hogy a magyar hatóságok nem engedélyezik a magyarországi szlovákok egyik új nemzetiségi újságjának a kiadását. Az események hatására 1939. április 17-én a po­zsonyi magyar követ tudatta a szlovák kormánnyal, hogy Magyarországon időközben engedélyezték a magyarországi szlovákok számára a lapot. A magyar követ bejelenté­sére sem csökkent a magyarok elleni támadások intenzitása. A szlovák hatósági köze­geken kívül a szlovák lakosság részéről is előfordultak magyarellenes megnyilvánulá­sok. 1939. április 17-én a pozsonyi utcán sétáló magyarok pártjelvényeit letépték, va­

Next

/
Oldalképek
Tartalom