Irodalmi Szemle, 2005
2005/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Polgár Anikó: Emberfej, lónyak és tarka szárnyak
KÖNYVRŐL KÖNYVRE sék a város történetét. S egykori építmények és alakzatok! Mária Terézia említett lovas szobra, a városfoglaló cseh légionáriusoknak esett áldozatul, a Leberfínger Vendéglő a Duna túloldalán, aztán a Vaskutacska, a kedvelt kirándulóhely, s az Erdőmesteri lak a Farkastorokban, a Haltér és Petőfi szobra a Sétány elején. De itt van özvegy Horovitzné kócerája is a Zsidó utcában, s a nagy tűzvész látványa 1913. május 27-én. A gőzzel hajtott szivattyú bőszen füstölő kazánjába egyenruhás tűzoltó lapátolja a szenet, s a háttérben égig csapkodnak a vörös lángok. De a császárt és királyt is láthatjuk, I. Ferenc Józsefet, ahogy 1909-ben bevonul pompás hintáján a városba a tiszteletére emelt díszkapun át. S a katonákat... A Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskola hallgatói menetoszlopban indulnak gyakorlatozni. Majd a régi helyén újabb díszkapu: 1919. február 4-5-én a tisztelgő légionáriusok sorfala előtt a csehszlovák kormány - ma már rozogának tűnő - autósora bevonul a városba. S eszünkbe jut: vajon mit éreztek a cseh politikusok az idegen városban, amely immár az övék...?! Valamiféle végszó, melyet a történelem írt. A dévényi sziklacsúcson abban az időben hatalmas Árpád-emlékmű állt. A császárnő lovas szobrához hasonlóan ezt is leromboltatta az új hatalom. Keszeli apró történetben mondja el, mint megy felszerelésével öt tűzszerészkatona a csúcsra, majd felhangzik a nagy robbanás. S ezután két kép következik, „szinte” ugyanaz a kép! Egyik felirata Dévény, a másiké Hrad Devín. Azonos felvétel, mindkettőn a Luitpold nevet viselő, kétkéményü gőzhajó úszik Pozsonyból Bécs felé. Egyik képen még áll a sziklán az Árpád-emlékmű s a hajó zászlaja háromszínű trikolór, s a kép felirata Dévény. A Hrad Devín címűn már nincs ott az emlékmű, s a hajózászló a kék háromszögű csehszlovák lobogó. Önkényesen változtattak a képen, minden a régi, a sziklacsúcs, a folyó, a hajó, sőt a felvétel is, csupán a történelem kiretusált néhány részletet! Az angolok szeretik azt a történelmi korszakukat, amely szinte egybeesik Keszeli könyvének idejével, a tizenkilencedik század második felét. Viktoriánus korszaknak nevezik. Városunknak is ez az idő lehetett a „viktoriánus-korszaka”, Keszeli Ferenc könyve megsejteti olvasójával, hogy miért! (Méry Ratio) Duba Gyula Emberfej, lónyak és tarka szárnyak A groteszk Magyarországon és Finnországban („Háamatkalaiset karpaspaperissa”. Groteskista Unkarissa ja Suomessa, szerk. Irma PERTTULA, Unkarin kulttuuri-ja tiedekeskus, Helsinki 2004.) A groteszknek, ugyanúgy, mint a többi esztétikai kategóriának, tulajdonképpen a szó szoros értelmében nem lehet definíciója: a meghatározás lezártsága he
