Irodalmi Szemle, 2005
2005/5 - Hogya György: Az Út (novella)
Az Út Társa - prágai csöves - tátott szájjal bámult rá és azt mondta: Elhiszem, hogy tudsz latinul. (Pedig még nem tudott.) Szóval nem lehetett a zsidó szót használni, de nekik köszönhette olvasmány- élményei nagy részét. Sohasem kényszerítették, inkább a sors kezét látta a dolgok alakulásában. Akkoriban fel sem foghatta, mi lehet a tétje ennek a folyamatnak, és éppen ezért nem érdekelte, hogy az író, akitől olvas, zsidó-e vág}' sem. Lehetett az Avigdor Hameiri - A nagy őrület - vagy bárki más. Schwarz-Bart „Igazak ivadéka” pedig egy életre belemarta magát a leikébe. Rokonának érezte Érnie Lévyt (mint ahogyan később, az Oroszlánkölykök Noahát is) és szeretett volna egyike lenni a „harminchatoknak”. Igazi, „tudatos” lamed vov szeretett volna lenni, aki magán viseli a világ bűneit. Ezekért a bűnökért, a bűnök feloldásáért szeretett volna zsidó lenni. Mára azonban világossá vált számára, hogy ez lehetetlen. Miként írhatja hát meg egy zsidó életrajzát? Mert Magda néni ezt kérte tőle. írja meg meghalt férje életrajzát. Egyébként sem illett a képbe a kérés. Egész életükben visszafogottak voltak, sohasem hivalkodtak. Egyébként is olyan szertartásosak voltak. Feszes udvariassággal beszéltek az idegennel - lehet, hogy egymás között is? és még egy teára való meghívás is másként hangzott Magda néni szájából. Most pedig azt kéri, írja meg a férje életrajzát! Nem, nem! Egy ilyen kérés semmiképp sem jellemző rá. Inkább a csendes tapintat, a visszafogottság, a háttérben maradás. Mit akarhatott hát akkor, amikor egyik angol óra végén felvetette, hogy meg kellene írni „Apóka” - ő így szólította a férjét - életrajzát, és egyúttal leszögezte: Szeretném, ha ezt te írnád meg.- Én elmondok neked mindent, amit tudnod kell - tette hozzá később. Fülöp mégis habozott. Ismerte, persze hogy ismerte a „nagyapját”. Tudta róla, hogy körzeti orvosként dolgozott, hogy ő kezdeményezte és ő Járta ki” a városuk kórházát, később ennek igazgatója is lett, és természetesen azt is tudta, hogy az öreg öngyilkosságot követett el. Fülöp húga talált rá. Azt is tudta, hogy az öreg húszezer koronát hagyott a nagyanyjára, szolgálataiért, amit Magda néni megtagadott kifizetni, mondván, majd, ha ő is meghal... Időközben meghalt a nagyanyja is, így legalább Fülöp anyja reménykedett, hogy ta- lán-talán, mint örökösnek majd csak odaadja a jogos jusst, de nem... „...én elmondok neked mindent, amit tudnod kell...” Vajon elmondja-e azt is, miként csábította el az öreget az első feleségétől? Milyen volt a házasságuk? Miként élte át az öreg Auschwitzot? Vajon közelebb kerülhet-e egy titokhoz, miközben újabbak kerülnek a felszínre? Nem, nem valószínű. Auschwitz. Hátborzongatóan élte meg a felismerést, hogy az öreg megjárta a
