Irodalmi Szemle, 2005
2005/4 - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Fábry Zoltán: József Attila szlovákiai emléke
Fábry Zoltán: József Attila szlovákiai emléke és humanizmus kategorikus szembeállításával. Az erőszak szolgakényszere és az értelem morális parancsa között kellett választani. Aki az utóbbit választotta: védősáncba szorult. De a védekezés neve és neme: antifasizmus. Emberség egységfrontja, melynek elsőszámú ellensége: Hitler, a parancsuralom modern megtestesítője. József Attila a hatalmi totalitarizmussal szemben - mint egyetlen reális ellenszert a mérték abszolútumát állítja: „A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas nyomorító hatalmakat.” A hatalmi primitivizmus nem az ő kenyere: „Célunk... az az életforma, melyben a szép szó, a meggyőzés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásrautaltság eszméje érvényesül... gondolatainkkal, értelmesség- re hivatkozó hitünkkel az emberi egység igényét próbáljuk ismét életre hívni, a réginél fejlettebb egységre tartó haladottabb igényt, a modern, magamagát fegyelmező, rendbefoglaló szabadságot.” A veszélyeztetettek, kizsákmányoltak és kiszolgáltatottak országhatárt nem ismerő egységét, összefogását gyakorlatilag értelmezi. A magyar dolgozók osztályöntudatának erősítésére a cseh Bezruc-ot fordítja és Hitler ellenében az ugyancsak cseh Karéi Capek-ot hozza. Nem véletlenül. József Attila tudatosan választja szócsövéül egy olyan nép íróját, aki a magyarnál is jobban érzi és féli a német csizmaléptek ember- és népjogot tipró dübörgését: „Az uralmi szellem határtalan erőket és eszközöket teremtett, amelyek bármely pillanatban közvetítőivé lehetnek az erőszaknak és rombolásnak. Ma inkább mint valaha szükséges, hogy mozgósítsuk a többi erőket: azokat a közvetítőket, amelyeknek segítségével megérthetik egymást a népek, az igazságot, amelyek túlhallatják magukat a határokon, a szellemi értékeket... melyek nem engedik meg, hogy az emberi lények és népek egyszerű uralmi tárgyakká váljanak” („Humanizmus”. Szép Szó, 1936. júl.) József Attila a közép-európai megbékélést eltipró parancsuralmi barbarizmus ellen a szellem humanizmusát tudatosítja, „fehérek között európai” akar maradni és így Hitler helyett teljes szolidaritással Thomas Mannt köszönti. Az európai kultúra van veszélyben: a szeretettörvény és a szellemerkölcs! A könyvmáglyák szikrái halált permeteznek: gyűlöletet és fanatizmust, emberjogot tapodó terrorizmust. A vér- és fajteória mérge már betört fajtája soraiba is: a „völkisch”-igézet lelkeket kerít karámba. József Attila a Magyar Napnak küldött cikkében antifasizmusából adódón ítéli el a népieseket (1937. júl. 26): „nem kétséges, hogy a Gömbös-korszak völki- sch ideológiájától nem határolja el magát élesen az új népies szellem”. „Hazám” című versében már imára kulcsoltál! könyörgi el a veszélyt: „...adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak,
