Irodalmi Szemle, 2005
2005/3 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: „Eretnek” gondolatok a megújított Magyar értelmező kéziszótár lapozgatása közben
JAKAB ISTVÁN „Eretnek” gondolatok a megújított Magyar értelmező kéziszótár lapozgatása közben Akik igyekeznek tudatosan használni anyanyelvűket - kerülni szeretnék a félreértést s az ezt okozó szóválasztási hibákat tudják, milyen pótolhatatlan eszköz az értelmező szótár. Ennek - legalább kéziszótári változatában - minden tollforgató (író, költő, újságíró, kiadói vagy lapszerkesztő stb.), pedagógus, sőt igényes nyelvhasználatra törekvő személy könyvespolcán ott kellene lennie. Persze nem csupán díszként, hanem használat végett. Természetesen a használatának az elsajátítása nem megy máról holnapra. Itt nem a szótár mechanikus használatára gondolok - az elsajátítható a szótárhasználati tájékoztató áttanulmányozásával -, hanem annak a készségnek a kialakulására, illetve kialakítására, amelynek birtokában a szótár tulajdonosa képessé válik arra, hogy eldöntse, mikor kell fellapoznia a szótárt. S az is természetes, hogy ennek a készségnek a kialakítását mindenekelőtt a nyelvhasználat és a nyelv iránti érdeklődés segíti elő. Ez az érdeklődés lehet velünk született tulajdonság is, de kifejlődhet az emberben a szükség hatására is. Mi, magyarok nemigen panaszkodhatunk, hogy értelmező szótárak tekintetében hiányt szenvednénk: a budapesti Akadémiai Kiadó igyekszik az igényeket a lehetőség szerint kielégíteni, s az érdeklődőket ilyen szerepű szótárakkal ellátni. Az 1959-62 közötti magyar nyelv értelmező szótára címmel megjelent hétkötetes nagyobb mű után 1972-ben adta ki a Magyar értelmező kéziszótárt, amelyben az összegyűjtött szóanyagnak a fontosabb része kapott helyet Országh László szerkesztésében. Ez a változat - a benne szereplő anyag és a praktikus szerkesztés miatt (rövid szócikkek, gyakorlati célokra való alkalmazhatóság) csakhamar népszerű lett, s előbb egy-, majd kétkötetes formában sok érdeklődőhöz eljutott. Harminc év alatt kilencszer jelent meg Változatlan tartalommal. A nyelvészek is szívesen nyúltak fel érte a polcra, ha a „nagy értelmező szótár” részletesebb szóértelmezései helyett praktikusabb értelmezésre volt szükségük. De - mint tudjuk - a nyelv és ezen belül a szókészlet szüntelenül változik, s a rendszerváltozások meg csak felgyorsítják ezeket a változásokat. Nagyon sok új szó került nyelvünkbe az 1989- es változás után, és sok régebbi, főképpen a letűnt rendszerre jellemző elem szorult ki a használatból, illetve számos ilyen szónak, kifejezésnek a használata vált ritkábbá, mert már úgyszólván csak a múlttal foglalkozó témákhoz van rájuk szükNYELV ÉS ÉLET
