Irodalmi Szemle, 2005
2005/2 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: Az alakzatkutatásról
70 KÖNYVRŐL KÖNYVRE versek stílusának és a stilisztika szempontjainak kellő összhangját, indokolt esetben a dominanciák kiemelését. Minya Károly A hiperkorrekció mint stíluseszköz (Szándékos helyesírási és nyelvhelyességi hibák Parti Nagy Lajos; Sárbogárdi Jolán: A test angyala című giccsregényében). Ez a fajta (szokatlan) elemzés több kérdést vet föl a szerzőben is, az olvasóban is. Miként értelmezzük a hibahalmozást?, Mennyi múlik az anyanyelvi kompetencián?, Jobban élvezzük a szöveget, ha magasabb az anyanyelvi intelligenciánk?, Olvassuk el többször, hogy igazán élvezhető legyen?, A „valóságosan” használt szabálytalan szavak, nyelvi alakok humorosak-e vagy nyelvészeti csemegének számítanak? A hiperkorrekció s a hiperurbanizmus eszközeinek feltérképezését, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák számbavételét találjuk a dolgozatban, ezek részben a szépírói stílusérték szolgálatába vannak állítva a „habszó- dia” műfajában. Nagy L. János A költői retoricitás fogalmához című írásában körüljárja a retorika fogalmát, történetét, majd a retorizáltság fogalmának tartalmi eltéréseit s végül a retoricitást. Az alkotó, a szöveg, a befogadó hármasára helyezi a hangsúlyt, amikor a fenti tisztázandó fogalmakkal operál. A saussure-i jelkoncepciótól kezdve Petőfi S. Jánosig vizsgálja a szemiotikái textológia interpretációs modelljének kidolgozását, újításait. Az irodalmiság és a retoricitás, a strukturalizmus és a retoricitás, a hermeneutika és a retoricitás, a dekonstrukció és a retoricitás címet viselik az alfejezetek. A hermeneutika és dekonstrukció érdekegyesítése, majd a retoricitás a költői retoricitás felé című szakaszban nyújt a szerző fontos alapozást a vájtfülű olvasónak. A figura etymologica Gyöngyösi István művészetében című elemzés N. Varga Andrea tollából került ki. Gyöngyösi versei bőséges példatárként szolgálnak a vállalt feladathoz. A szerző összegzésében is elégedettséggel konstatálja, hogy az idézett anyag változatossága, sokszínűsége lehetővé tette a több szempontú nyelvészeti alapú vizsgálódást. A költői anyag végső soron nem csupán a barokkos tartalmi gazdagságról, hanem az érzelmi dúsítottságról is számot ad. Pethő József Koherencia és adjekció Krúdy Gyula Tájékoztató című írásának szövegstilisztikai elemzéséhez című tanulmány a nyelv- és a stíluselméleti alapok s meghatározó alkategóriák magyarázatával kezd. Pethő stílusfelfogására - bevallása szerint - a pragmatika jellemző, majd további alapkategóriaként a dialogi- citás és a hermeneutika, illetve a szövegközpontúság kerül feldolgozásra. Mondandóját nagyszámú hivatkozással bizonyítgatja, ami eléggé megterheli az érdekesnek ígérkező munkát. Alaposságra vall, hogy nemcsak általában értelmezi a koherencia fogalmát, hanem azt is forszírozza, ő mit ért rajta a Krúdy-szöveg vizsgálata kapcsán. A Szindbád ifjúsága különböző kiadásait is számon tartva jut el a szövegtípus kérdéséhez, amelyben a Krúdy-stílusra jellemző halmozás alakzatait nemcsak említi, hanem idézett szövegekkel is bizonyítja. R. Molnár Emma Alakzattársulások az irónia nyelvi megjelenítésében című
