Irodalmi Szemle, 2005
2005/2 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: Az alakzatkutatásról
KÖNYVRŐL KÖNYVRE 69 Nem kevésbé érdemtelen egy másik epikai mű, Babits Mihály Odysseus és a szirének című novellájának mondatstilisztikai vizsgálata, amelyet Jenei Teréz írt meg A mondatszerkesztésben rejlő expresszivitás címmel. A szerző azt szeretné bemutatni, „hogy a mondattani háló, a tulajdonképpeni mondatszerkesztés miként rendelődik alá a tartalomnak, vagyis hogy tágabb értelemben a forma is metaforikus” (89). A babitsi lírai novella nyelvi megformálásában jellemző a költői elemek zsúfoltsága, a cizellált formai eljárások, azaz a babitsi műalkotásmódszer. A vizsgálódás kvantitatív mutatói végül ahhoz a konklúzióhoz vezetnek, hogy a lirizált novella kellően szubjektív jellemzői a mondatszerkesztés és jelentés grammatikai megformáltságának sokszínűségében, szabálytalanságban is megjelenítődnek. A Funkcionális mondatperspektíva és szövegszervező alakzatok Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versében című tanulmány szerzője Kábán Annamária. A költemény műfaji tisztázása (romantikus rapszódia) után az elemző a vers globális szövegszervező alakzatával foglalkozik, mégpedig az ellentéttel. A költői mondatok tartalmi és szerkezeti szempontú változatai erősítik és színesítik a műfaj karakterét, a vers mondandóját. Ugyanezt teszik a fókuszpozícióba kerülő kulcsszavak, pl.: olt, ágyban, párnák közt, közös sír stb. Az ismétlés mint stiláris eszköz Csoóri Sándor költészetében a címe Kincses Kovács Éva tanulmányának. A költészet és vizualitás, az Elméleti megközelítés, Makroelemzés, Mikroelemzés részek alkotják a részletező munkát, amely Csoóri műveinek negatív és pozitív töltéseit is vizsgálja. A színnevek (fehér, zöld, fekete, piros) előfordulása kapcsán kimondott szerzői konklúziók szintén figyelmet érdemelnek. Kocsány Piroska Az enallagé kettős természetével foglalkozik. A meghatározás szerint az enallagé „az adott jelzett szóhoz illesztett olyan jelző, amely nem hozzá, hanem egy ugyanabban a szintagmában szereplő másik szóhoz tartozik lo- gikailag”(l 13). A szerző példái még meggyőzőbbek: „Szőke rügyecske volt a lány.” (Tamási Áron), „az arcokon a halálsápadt mosoly” (Jókai Mór), „a gyermek cseperedő szavai” (Sütő András). A gondos elemzés nyomán arról győződhet meg az olvasó, hogy meg kell különböztetnünk a szemantikai enallagét a metaforától is, a szintaktikai enallagétól is. A három fogalom közti esetleges átjárás és értelmezési lehetőségek sok irodalmi példában jelenítődnek meg. Kornyáné Szoboszlay Ágnes Az alakzat az archaizálás szolgálatában Kós Károly Az országépítő című regényében címmel ismét epikai művet elemző írást tesz elénk. Szerzőnk leginkább a chiazmust és a közlést látja úgy, hogy Az országépítő szövegében betöltik az archaizálás funkcióját. Lőrincz Julianna Alakzatok és alakzattársítások Petőfi-versekben címmel írta meg a következő tanulmányt. A szerző bevezető soraiban figyelmeztet arra, hogy az öncélú, a szöveg üzenetét figyelmen kívül hagyó vizsgálatoknak nincs értelmük semmilyen kutatói eljárásban. Jó, ha élmény és világkép függvényében rendeződnek az alakzatok, amely mintegy értelmessé teszi a struktúrák viszgálatát. Petőfi verseinek gondos elemzése, az adjekciós alakzatok számbavétele nem nélkülözi a
