Irodalmi Szemle, 2005
2005/2 - Peter Milčák versei: (Addig, amíg, Ami van, Saját helyeiken) (Öllős Edit fordításai)
Peter Milčák versei mely nem lesi saját alkalmát. 47 Saját helyeiken Milyen gyönyörűek vagyunk az időlegesség tükrében, milyen fennköltek és tiszták. Hiszen a tükrök saját helyeiken vannak. Az erdők sötétek, túl sötétek ahhoz, hogy megjelenhessenek a képben, Az égbolt világos, mennyeien világos, nem lehet ránézni. Pillangó, oly gyorsan repülő pillangó, hogy csak a hang nyoma marad utána. így csak mi, halálosan boldogok súroljuk a felszínt, és szemünkből az örökkévalóság sugárzik. Öllős Edit fordításai
/
