Irodalmi Szemle, 2004

2004/4 - ÉLŐ HAGYOMÁNY - Csáky Károly: Mikszáth Kálmán Selmecbányái kapcsolatairól

ÉLŐ HAGYOMÁNY

Greczmacher Gyulát, Hrencsik Károlyt és Scholz Vilmost. A latin nyelvet ekkor Suhayda Lajos, a „mathezist” Greczmacher Gyula tanította.

Nem helyénvaló az az állítás sem, hogy Mikszáthnak betegség miatt kellett félbeszakítania tanulmányait. Tény, hogy 34 igazolt és 10 igazolatlan órát mulasztott, ami az egyik legmagasabb hiányzás volt az osztályban, ám a betegségeket regisztráló líceumi egészségügyi naplóban nem találkozunk Mikszáth nevével. Egyetlen egészségére, illetve beteg állapotára utaló bejegyzést sem látni ott, pedig aránylag pontosan vezették, ki mikor volt beteg, milyen panaszai voltak, milyen kezelésben részesült.

A következő tanévben újra a hetedik osztályban találjuk Mikszáthot. Ha az egyes tantárgyakban elért eredményét összevetjük előző évi előmenetelével, megállapíthatjuk, hogy - bár általános előmenetele most is csak „alig kielégítő” volt - sokat javított. A hármasokon és az alig kielégítőn kívül már kitűnő és dicséretes jegyei is voltak. Jobb eredményt ért el például német nyelvből, magyar irodalomból, „magyar irály”-ból és algebrából. Német dolgozatai már kielégítőek, a magyarok pedig kitűnőek. Algebrából, melyből az előző évben elégtelent kapott, most két fokozattal jobb, kielégítő eredményt ért el.

A három selmeci év közül Mikszáth az utolsóban érte el a legjobb tanulmányi eredményt. Ebben az évben fordult elő, hogy az első félévi jegyeitől a másodiké jobbak voltak, s az általános előmenetelt is javította: alig kielégítőről kielégítőre. Most kapott tehát olyan általános előmeneteli osztályzatot, mint amilyennel a rimaszombati iskolából Selmecre jött.

Az érettségiről szóló jelentést is megvizsgáló Rejtő tette közzé a vizsga e- redményeit. Ezek szerint „a.) kitűnő osztályzatot kaptak Reisz Károly, Heintz Hugó és Maróthy János; b.) dicséretet: Dubravitzky László; c.) jót: Borsiczky Gejza, Klement Dániel és Zsivora Samu; d.) kielégítőt Botár Samu, Eisert Géza, Folkusházy Sándor, Stur Gyula, Tessényi Albert (ez mennyiségtanból középszerű, prope dodum suffucienst kapván); e.) utóvizsga letérelére utasíttattak és pedig sept 29 dikén Kuntzl Ferdinánd és Mixáth Kálmán, mindkettő mathezisből. Selmecen junius 28 án 1866.”

Mikszáth tehát mathezisből pótvizsgára utasíttatott, de az az évi egyházkerületi gyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint „a pótvizsgát letette, és az érettségi bizonyítványt kézhez kapta.” (Rejtő I., 1985. 271. 1.)

A Vili. osztályban tett közvizsgán jelenlévő tanárok közt találjuk Breznyik János igazgatót, aki a görög nyelvet, a magyar nyelvet és irodalmat, valamint a magyarhoni egyháztörténetet tanította Mikszáthnak. Suhayda Lajos a latin nyelv, a vallás- és lélektan tanára volt. Scholz Vilmos a német nyelvet és irodalmat, illetve az újkori történelmet tanította. O volt az egyetlen, akiről később Mikszáth írásban is megemlékezett. (Erről részletesebben egy Scholz Vilmosról készült portréban szólok.) Jezsovics Károly oktatta a mathézist és a természettant. Az előbbiből Mikszáth az érettségin is megbukott. Tanított még az osztályban Händel Vilmos, aki az esztétikát adta elő.