Irodalmi Szemle, 2004
2004/1 - MARGÓ - Zalabai Zsigmond : Filosznapló
Filosznapló mazik a szöveg? Ha bizonytalan eredetűnek kell elkönyvelnünk? Nos, akkor sem vesztünk semmit: gazdagabbak leszünk egy barokkos halálverssel, amely a XVIII. századból, annak is a derekáról származik. Lássuk tehát magát a költeményt! Oh kemény halálnak keserves igája, sorsom hogy így légyen senki sem gondolja; hogy ez mai napon induljak ez útra: Légyen az Nagy Urnák kedves akarattya. Most látom mely hivságh világ ditsőssége, Szemfény vesztő tündér minden tisztessége; Hlyen ez világnak minden reménsége. Hlyen ez világnak az ő tsalárdsága, Mert eő sokat igér, de megnem adhattya; Noha mézet mutat, méreggel itattya. Kiket fel magasztol, láb alá tapodgya. Oh halál oh halál, jaj keserves halál! Mely kegyetlenségei én rajtam regnálál, Hogy mostan engemet kaszádal le vágál, Szép Nemzetim közül éltemtűl meg fosztál. Valék Nemzetemben, jó hirem nevemben, mint fényes nap égen szép tiszta üdőben, de jaj már fölhőben szomorodott színben, koporso völgyében vagyok hideg testben. Ami szép czimerem, vala ékességhem, most már gyásszal festem, feketén fugesztem; változó köntösöm, változék s üdőm: immár el múlt tőlem, úri ékesseghem. El múltak napjaim, kedves mulatásim, Szép nyájaskodásim, kegyes jó beszédim, el maradtak tőlem minden keresményim: Siratnak árváim réghi jó barátim. Oh kegyetlen halál! Mely igen meg fosztál, éltemtül választál, gyász alá juttattál; Kedves árváimnak szivekben bút hosztál: bánatott árasztál, oh keserű halál. Szemben mere mennyi világ Nagy Sándorral, Nem engedvén neki, mint egy mulo porral; Nyertes diadalmit, változtatta torral; hatalma el este lett, egyenlő sorral. Lett egyenlő sorral erős vitézségnek, Amazon Achilles Hector Herculesnek
