Irodalmi Szemle, 2004

2004/9 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (3 ) (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM

gos Tanítóegyesületbe, amely egyesíteni szeretné a köztársaság valamennyi pedagógusszervezetét, a Tanítóegyesület központi vezetősége azonban ellenzi a csatlakozást. A „haladó csoportnak” azonban mindent el kell követnie azért, hogy a Tanítóegyesület vezetőségét úgymond Jobb belátásra” bírja.8

Az 1929. év folyamán valóban sor került egynéhány járási „haladó csoport” megszervezésére. Ez a folyamat aztán természetesen oda konkludált, hogy 1930. január 2-án Pozsonyban megtartotta alakuló ülését az új magyar tanítóegyesület, amely hivatalosan felvette a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Tanítók Szövetsége nevet. Az alakuló ülésen elfogadott alapszabály szerint a Szövetség célja: „A Csehszlovák Köztársaság iskolaügyeinek továbbfejlesztése. Iskolaügy alatt értendő minden általános kultúrmunka, mely a népnevelés szolgálatában áll, különös tekintettel a magyar kisebbségi népnevelés ügyére. Célja továbbá az iskolaügy fejlesztése mellett a tanítóság javadalmazásának és erkölcsi súlyának emelése.”9

Az alapszabály és a munkaprogram elfogadása után az alakuló gyűlés résztvevői megválasztották a Szövetség tisztségviselőit. Elnök: Szerényi Ferdinánd, ügyvezető elnök: Farkas Gyula, jegyző: Hübsch Gyula. Mivel az ungvári illetőségű Szerényi Ferdinánd az alakuló ülésen nem vehetett részt, 1929. december 31-i- kei keltezéssel levélben üdvözölte a pozsonyi alakuló közgyűlést.

„Alakulásunkat úgy tekintem, mint az évek hosszú során át nem pihenő fejlődésnek természetes folyományát: differenciálódást látok benne, ahogyan tanítói társadalmunkban immár más világnézeti alapon szervezkedett egyesületek is vannak, úgy vált szükségessé, hogy mi is törvényesen szervezkedjünk” - írta a szociáldemokrata és minden körülmények között rezsimhü Szerényi Ferdinánd Pozsonyban ülésező elvtársainak. „Tudom, hogy Szövetségünket szocialistának, sőt talán kommunistának is fogják nevezni” - tapintott rá a lényegre Szerényi. Mintegy biztatásképpen azonban ehhez mindjárt azt is hozzáfűzte: „Nem tagadhatjuk meg a szocialista meggyőződésünket (...).”'°

Alig néhány nappal az 1930. január 2-i alakuló közgyűlés után, 1930. január 13-án Iván Dérer iskolaügyi és nemzetművelődési miniszter fogadta a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Tanítók Szövetségének küldöttségét, amely szóban vázolta iskolapolitikai koncepcióját, majd írásos memorandumban terjesztette az ugyancsak szociáldemokrata miniszter elé „haladó” pedagógiai elveit."

A Szövetség, valamint annak hivatalos lapja, a Magyar Tanügy, sokszor már túlfokozott szervilis alázatossággal dicsőítette a hatalom prominens képviselőit. T. G. Masaryk köztársasági elnök nyolcvanadik születésnapja például igazán nem mindennapi tirádát hozott a felszínre a „haladók” lapjának szerkesztőiből.

„Üdvözlünk Téged, ősz Mester!” - kezdődik a szerkesztőségi vezércikk, amelynek valószínűleg Farkas Gyula felelős szerkesztő lehetett a szerzője. „Üdvözlünk Téged, mint az igazságért küzdő harcos Embert, mint a népek boldogságáért lángoló nemes Lelket, mint a Humanitás legnagyobb szívű hirdetőjét. (...) Üdvözlünk, mint a felvilágosultság törhetetlen fáklyalobogtatóját, akinek fénycső-