Irodalmi Szemle, 2004
2004/8 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom... (2) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM hűségesebben szolgálják, és lankadatlan odaadással munkálkodtak a letűnt 10 esztendő alatt azon, hogy ifjú államunkat a berendezkedés nehézségein átsegítsék, s a konszolidáció terén előbbre vigyék. Egyesületünk nevében mély tisztelettel kérjük ezért Miniszter Urat, hogy a csatolt kimutatásban név szerint felsorolt tanítókat a jubileumi év alkalmából és egy évtizedre visszatekintő kifogástalan munkásságuk jutalmául az általuk kérelmezett állampolgárságban részesíteni és ezáltal úgy az ő, mint családjuk anyagi és erkölcsi megnyugvásának biztosításához hozzájárulni kegyeskedjék, annál is inkább, hogy köztársaságunk második decenniumában végre ne akadjon olyan tanító, aki az állam szempontjából is oly nagyon fontos hivatását mint hontalan teljesítse.”31 A felvidéki magyar tanítók állampolgársági kálváriája azonban ezután sem ért véget, sőt az esetenként eltartott egész az 1938. évi novemberi nemzeti felszabadulásig, illetve a Csehszlovák Köztársaság 1939. évi márciusi kimúlásáig. A Tanítóegyesület vezetősége azonban továbbra is lankadatlanul ostromolta különböző beadványaival a hatalom illetékeseit. Igyekezett személyes audienciák keretében találkozni az iskolaügyi és nemzetművelődési miniszterrel, valamint a tanügyi kormányzat egyéb illetékeseivel. 1930. április 23-án például Iván Dérer hivatalban lévő iskolaügyi és nemzetmüvelődési miniszter fogadta a Tanítóegyesület küldöttségét, amely újabb írásos memorandumot nyújtott át a miniszternek a szlovákiai magyar tanítóság legégetőbb panaszairól.32 Az önálló magyar tanítóképző intézet felállításának gondolata is mindvégig jelen volt a Tanítóegyesület eszmetárában. Az 1929. december 12-én Komáromban megrendezett rendes évi központi gyűlésnek is ez volt az egyik sarkalatos témája.33 Az 1930. esztendőben - a Tanítóegyesület fennállásának tizedik évében - hosszú és gondos előkészítő munka után az egyesület szakosztályaként megalakult az országos tanítói énekkar. Az alakulás kimondására 1930. augusztus 4-én került sor Léván Heckmann István karnagy vezetésével. Az országos tanítói énekkar mindjárt az alakulás évében négy felvidéki városban is fellépett: Léván, Ipolyságon, Ersekújvárott és Komáromban. Az 1931. év első napjaiban Dunaszerdahe- lyen, Somorján és Galántán vendégszerepeit, a nyár folyamán Losoncot és a gö- möri városkákat kereste fel, ősszel pedig Kassa, Beregszász, Ungvár és Királyhel- mec volt szereplései színhelye.34 A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, valamint annak hivatalos lapja, a Magyar Tanító kezdetektől fogva bátor és szakavatott megfogalmazója, kimondója és szorgalmazója volt a magyar tanítóság és általában a magyar oktatásügy napi gondjainak-bajainak, illetve hosszú távú elvi érdekeinek. Az 1931. esztendőben a Tanítóegyesület és annak fóruma már tíz küzdelmes évet tudhatott maga mögött. A Tanítóegyesület tizedik, jubiláris központi gyűlését 1931. január 10-én
