Irodalmi Szemle, 2004

2004/7 - TALLÓZÓ - Koncsol László: Jelentés a Csallóközi Kiskönyvtárról

TALLÓZÓ nunk kell valakit, aki ezt az óriási terjedelmű és nagybecsű dalkincset Kiskönyvtá­runk részére, mert itt a népzenei anyag helye, sajtó alá rendezi. Ág Tibor csallókö­zi gyűjtésének java Az Aranykert muzsikája c. testes kötetben jött ki, most pedig egy második köteten, Bartók és mások csallóközi anyagának nyomdai előkészíté­sén dolgozik. (Bartók 191 l-ben pár nap alatt 111 alsó-csallóközi dalt és dudanótát rögzített.) Nagy Iván, aki az ifjabb korosztály képviselője, éppen a közelmúltban, 70-80 éve még nagyon gazdag csallóközi dudanótakincs maradványait építette so­rozatunknak A csallóközi dudáshagyomány c. kötetébe, s az anyag élére lebilincse­lő történelmi tanulmányt írt. Szomjas-Schiffert, Ág Tibor, Nagy Iván munkái mel­lé Takács András Csallóközi néptáncok c. könyve sorakozott föl. A szerző munka­társaival, s itt elsősorban Martin György nevét kell említenünk, leginkább a ver­bunkosokat gyűjtötte, s ez azért is érdekes, mert a toborzótánc a 18-19. századi le­véltári források, elsősorban a nemesi törvényszék bűnügyi aktáinak tanúsága sze­rint a falusi mulatságok kedvelt tánca volt, illetve azért, mert Amadé László, a hí­res toborzóvers költője csallóközi báró, Bihari pedig, akinek muzsikálása nélkül nem azzá lett volna Brahms, Liszt, Beethoven, Erkel és Kodály müzenéje, amivé lett, szintén egy közép-csallóközi faluban, történetesen a Diósförgepatonnyal szomszédos Nagy- vagy Nemesabonyban született, és Szentmihályfán, a patonyi katolikusok templomos falujában tartották őt keresztvíz alá. Nehéz volna kétségbe vonnunk, hogy Bihari az eleven csallóközi tánczenei anyagot vitte magával Po­zsony, Pest-Buda, Bécs hangversenyéletének perifériáira, ahonnan tanult kortársai műzenéjükbe olvasztották, és iskolát teremtettek belőle. (Liszt hosszú életű folk­lórelméletet is épített rá.) Vannak még elérhető anyagaink és terveink, de ezek kö­zül most csak Liszka József közeljövőre tervezett könyvét említem meg; a mű a ki­váló néprajztudósnak a sziget folklórjával kapcsolatos tanulmányait fogja tartal­mazni. Másik szakterületünk a vallás- és felekezettörténet. A munkának itt az ele­jén tartunk, jóllehet felfigyeltető eredményeink is születtek. Kiadtuk A dunaszer- dahelyi zsidó hitközség emlékkönyvét az Izraelben élő Engel Alfrédtől. A mű elő­ször Tel-Avivban jelent meg ivrit és magyar nyelven, s mi a magyar szövegválto­zatot vettük át. Ezt követték a református egyháztörténeti munkák: Valesius Antal Jánosnak, a történelmi Komáromi Református Egyházmegye cseh-morva szárma­zású esperesének kimenő leveleit 1725-1740-ből az Amerikába került kézirat fo­tókópiája alapján, valamint Kúr Géza csicsói lelkész-egyháztörténész két könyve, az egyik egy, a 18. sz. derekán fölszámolt alsó-csallóközi gyülekezet (pannonhal­mi birtok) ránk maradt, anyakönyvnek, pénztári naplónak, jegyzőkönyvnek is szol­gált Könyvetskéjéve\, amelyet a szomszédos nemesócsai gyülekezet ládája őrzött meg nekünk. (Valesius leveleskönyvéhez a rétéi ref. egyház 1071-1717. évi Protocollumát csatoltuk.) Thury Etele nagyszabású történeti munkáját, A Dunántú­li Ref. Egyházkerület történetét, mindkét kötetével. Az első eredetileg 1918-ban je­

Next

/
Oldalképek
Tartalom