Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - TALLÓZÓ - Koncsol László: Jelentés a Csallóközi Kiskönyvtárról
TALLÓZÓ lent meg Pápán, második kötete kéziratban maradt. Kiadását mi vállaltuk. Ennek anyaga szinte teljesen a gályarabság történetéről szól, s Thury saját külföldi levéltári kutatásaira épül. A téma közelről érint bennünket, mert a gályarabságra ítélt prédikátorok-rektorok nagy hányada a Felvidék protestáns gyülekezeteiben szolgált. Sorozatunkon kívül, de a Kalligramnál jelent meg a pozsonyi vértörvényszék jegyzőkönyve 1674-ből, Vitetnek ítélőszékre cím alatt. Ez a könyv is egy hosszan tartó nyomozás gyümölcse lett. A jegyzőkönyv egyik másolatát Erdélyi Géza rozs- nyói, ma rimaszombati lelkipásztor, a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház jelenlegi püspöke találta meg az Andrássyak betléri kastélyában, s a kézirat jó húsz év múlva került S. Varga Katalin kezéhez, aki hosszú kutatás árán az esztergomi érseki levéltár egyik rejtett fondjában az eredetit is megtalálta, lefordította, s kétnyelvű könyvben jelentette meg a Kalligramnál. Egy harmadik anyaggal, a Wesselényi-fé- le összeesküvésről írt kortársi latin kézirattal együtt kerekedik tovább a 17. századvég politikai arculata. Ennek tolmácsolásához még szakembert kell találnunk. Több kötetre való református egyházlátogatási és egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvet őrzök a Dunántúli Ref. Egyházkerület levéltárából fénymásolatban; ha kiadjuk őket, általuk sorozatunk további hat-nyolc kötettel fog bővülni. Természetes, hogy a római katolikus egyház sem maradhat kívül a sorozaton, s a belátható jövőben hat közép-csallóközi egyházközség Canonica Visitatióit szeretném a Kiskönyvtárba sorolni: Szentmihályfa, Egyházgelle, Dunaszerdahely, Egyházkarcsa, Nagyabony és Nagylég plébániáinak mintegy tíz-tíz egyházlátogatási jegyzőkönyvét bocsátanám ki bilingvis (latin-magyar) kiadásban. A vizitációk történettudományi forrásértéke fölbecsülhetetlen. A csallóközi földrajzi nevek gyűjtése több műhely (egyetem, nyitrai főiskola, Győr) szervezésében régen, az ötvenes évek folyamán megindult, most már csak az anyagok egyesítése és kiadása volna hátra. Kiskönyvtárunk egy csallóközi kistáj, a hajdan Győr megyei Csilizköz földrajzi neveinek kiadásával kezdte also- rozatát, s további két könyvet szentelne a Pozsony és a Komárom megyei települések topográfiai anyagának. A munka szerzőinkre, a nyitrai egyetem magyar tanszékének nyelvészeire vár. Egy-egy kötetünk két település, Csallóközcsütörtök és Nagyfödémes történetét mutatja be, az előbbit Sill Aba Ferenc szombathelyi ferences főpap, az utóbbit két plébános, a 19. sz. eleji Szabó János és a 20. sz. derekától itt szolgált Borsos Mihály tollából. Szabó latin História Domusát az azóta megboldogult Varga Erzsébet fordította magyarra, Borsos pedig kétszer vendégeskedett a csehszlovák kommunizmus börtöneiben. Sorozatunkban számos településmonográfiát el tudnánk képzelni. A Csallóköz népének egyik ezeréves nagy gondja a dunai ár- és fakadó vizek elleni védekezés, valamint a vadvizek lecsapolása volt. Az évezredes küzdelem történetét a 19. sz. végén Földes Gyula, Rudnay Béla és Gyulai Rudolf írta
