Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - Polgár Anikó: Identitás, játék, test Függelék
A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj - 2004 POLGÁR ANIKÓ Identitás, játék, test (Megjegyzések Fabó Kinga, Adamik Tamás és Somlyó György catullusi verseihez) A hatástörténet nem a mű által maga mögött hagyott valamennyi irodalom- történeti nyom felkutatása és számontartása, sokkal inkább gondolkodásmódok, látásmódok megkülönböztetése, melynek révén az alteritásba vesző hagyomány a jelen síkjára vetíthető. Ez az írás nem annyira a tettenérés szinte kriminalisztikai metódusainak szellemében fogant, sokkal inkább a textusok beszélgetéseibe való be- lehallgatás a célunk. Három, látszatra radikálisan eltérő szövegszerveződési módot kívánunk egy diskurzuson belül, egy közös szöveghagyományhoz való viszonyukban értelmezni. A befogadói horizontban összeolvadó különbözőségek ugyanakkor olvasatomban egyszerre igyekeznek megőrizni önnön párbeszédképességüket más szövegekkel, és egyszerre válnak egy egységesülő narratíva részeivé a Catullus- diskurzusban. Természetesen nem törekszem minden megközelítésmód vélt vagy támasztható kritériumainak megfelelni, annál inkább sem, mivel magát az olvasási stratégiát is a szövegek párbeszédéből vélem kiolvashatónak. A leszbikus Lesbia Niklas Holzberg Catullus erotikus költészetének értelmezése során1 hangsúlyozza, hogy a szövegben megképződő catullusi persona nőies, feminim jellegű, s ez biztosítja lényegében a Catullus-versek humoros interpretálhatóságát. Különösen meglepő ez a közelítésmód a hetedik carmen esetében, a véget nem érő csókok itt tulajdonképpen a szexuális aktusra való képtelenséget leplezik. A nemi kategóriák eközben felcserélődnek: az antikvitásban a férfiasság nem biológiai adottság, hiszen valami olyasmi, ami elveszíthető, különösen a nemi aktusban betöltött pasz- szív szerep révén. Az antik gondolkodás nem a heteroszexuális és homoszexuális, hanem a férfias és nőies között von szigorú határt. A Catullus-Lesbia kapcsolatban Holzberg szerint éppen Lesbia az, aki a férfias, aktív szerepet vállalja, nem véletlen tehát az összefüggés a hölgy fedőneve és a leszboszi költőnő vélt vagy valós, megszövegesiilt szexuális identitása között. Fabó Kinga Sajnálom, Catullus című verse szintén a nemi és szexuális identitások elbizonytalanítására épít: noha Catullus „szoknyáskedvű”, a versben munkáló szöveg-ént nem tudja kielégíteni igencsak ambivalens maszkulinizmusa, minduntalan Lesbia kerül előtérbe. A verbális csoportszexszerű jelenet igazándiból a nyelv síkján kibomló játék textussal és sexussal, nemiséggel és a sztereotípiákban gondolkodó heteronormativitással. A folytonos obszcén kétértelműségek jelenléte mintegy megcsúfolja a férfiidentitást: „Sajnálom Catullus / nem vagy közém való”. A versben felkínálkozó testen tulajdonképpen Catullus és Lesbia osztozik: „én csak hagyom, amíg hagyom / hogy ti
