Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - A POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ - 2004 - Németh Zoltán: Műfordításelmélet felsőfokon
A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj - 2004 felekezeti tagoltság, a közigazgatási és gazdasági elhatárolódások rendkívül dinamikus, de sok tekintetben mégis szigorú törvényszerűségeket tükröző világ legfontosabb sajátosságait elemezve a szerző az évszázadokon keresztül megmaradt egyensúlyhelyeztek 20. századi felbomlásáról tudósít. A magyarok és szlovákok mellett vlahok-ruszinok, lengyelek, a cepcereknek nevezett zipszerek, a Gömörben régóta honos cigányok együttesen alkotják azt a gömöri társadalmat, amelynek belső békéjét, érintkezési, együttélési rendszereit minden időkben a központosításra törekvő külső hatalmak tudták csak megzavarni. A gömöri magyarság két alapintézményét: az 1883-ban alapított Gömör- Kishonti Múzeum Egyesületet és rimaszombati múzeumát, a rimaszombati iskolák közt pedig az öt évvel ezelőtt újra megnyitott közel háromszáz éves múltra visszatekintő Református Gimnáziumot bemutató zárófejezet már a szerző alkalmazott tudományát dokumentálja. A történeti előzmények, tradíciók ébresztgetése, életben tartását nem lehet, nem érdemes öncélú ünnepi rítusnak tekinteni. A folytonosság helyreállítása nélkül sérül az egyetemes emberi kultúra értékrendje. B. Kovács István társaival, híveivel együtt ezért időről időre intézményeket alapít és megújít, szobrokat avat, könyveket, könyvsorozatokat, folyóiratot, alapítványt működtet. Hogy az idők folyamatában a 20. század vége, a 21. század elejéről legyen mit, legyen jót feljegyeznie Kovács István jövőbéli tudós atyafiaianak. Szarka László Műfordításelmélet felsőfokon Polgár Anikó: Catul/us noster (Kalligram) Ha a szépirodalmat hatásfolyamatok metszéspontjában elhelyezkedő, dialógusra képes nyelvi produktumként képzeljük el, úgy elengedhetetlenné válik annak a nyelvi térnek a feltérképezése, amelyekben téziseink és elképzeléseink, vágyaink és gondolatkonstrukcióink megfogalmazódhatnak. Az irodalomnak a jelen felől való feltételezettsége ebben az esetben nemhogy nem iktatja ki a múlt szövegeseményeit, hanem a saját és az idegen folyton felülíródó interakciójaként állítja azt a múlt olvasója elé. Polgár Anikó Catullus noster című tanulmánykötetében (?), monográfiájában (?) a múlt értelmezésének több szintjét tartja jelentésközeiben az olvasás során, s ezáltal olyan, összetett nyelvi tér áll elénk, olvasók elé, amely méltán tarthat számot elismerésre. Értelmezéseinek kiindulópontja és origója a latin és a világirodalom egyik nagysága, Catullus, pontosabban Catullus szövegei. A XX. századi világirodalomban, mint arra a könyv írója is utal, egyfajta Catullus-reneszánszról beszélhetünk. Ennek egyik oka a Catullus-féle költészetfelfogásnak a populáris regiszterhez való kapcsolódása lehet, egy másik okként a felfokozott érzelmek, a Iá-
