Irodalmi Szemle, 2004
2004/6 - Szalay Zoltán: Ártatlanság, Csipp-csöpp (novella)
Csipp-csöpp szerszámmal végezhetné el a munkát. Végül egy húsklopfolót fogott kezébe, s egyszerűen szétverte az egész csapot, majd, mikor az már teljesen szétroncsolódott, kitépte a falból. Rettenetesen kimerült, de a víz többé nem csöpögött. Apród úr pedig lefeküdt Szín Izabella ágyára, és elaludt. Nem volt sokáig nyugta. Alig öt perc múlva megint hallotta a csöpögést. Apród úr nyomban felriadt, s eszelős ordítozásba kezdett. Nem maradt soká ebben a lakásban. Továbbment, hogy megkeresse és elpusztítsa a következő csapot. Megtalálta és elpusztította, de a csöpögés csak nem maradt abba. Apród úr továbbra sem tudott aludni, tovább kellett mennie, s újabb csapokat keresnie. Napokon keresztül nem tett mást, mint járta a házakat, s puszította a rossz csapokat. De a hangokat nem tudta elhallgattatni. Nem nyugodhatott, míg hallotta a csöpögést. Ha azóta még nem pusztult bele maga is a reménytelen küzdelembe, valószínűleg még ma is házról házra és fürdőszobáról fürdőszobára jár, hogy végre megszabadítsa magát és elaludhasson.