Irodalmi Szemle, 2004
2004/1 - Alabán Ferenc: Érték a sajátosságban (tanulmány)
Alabán Ferenc rodalmi alkotások tehát ontológiai funkcióval, szereppel is bírnak, mivel a művészi kifejezés eszközeivel és módozataival egymás megismerését is elősegítik. Az irodalmi műfajok adták eddig a kisebbségi létértelmezés és kisebbségi létdokumentáció legárnyaltabb, legpontosabb és legkomplexebb képét, melynek elsősorban nem informatív értéke van, hanem művészi-esztétikai normákkal és kritériumokkal mérhető hozadéka. Ezek a művek mind alkotó élményi különbözőségükkel, mind esztétikai értékeikkel és sajátosságaikkal váltak olvasmányélménnyé (jobb esetben) a magyar nyelvterület nagy részén és hatottak befogadóikra. A kisebbségi magyar nemzeti irodalom értékei meghatározott viszony- rendszerrel és irányultsággal bírnak, melyek egyértelműsítik lényegüket és kiválasztásukat, melyek az egyetemes magyar irodalom szférájában működő értékrend felé haladnak, végcéljukban azonban az egyetemes és átfogó igények szerinti irodalmi értékek szintjére kerülhetnek. Az irodalmi értékek meghatározó irányultsága regionális és kisebbségi kontextusban (a rész és egész viszonyának, a kisebbségi magyar nemzeti irodalom és az egyetemes magyar irodalom viszonyának dialektikája szerint) sematikus vázlat formájában így értelmezhető: önmagukban is értéket képviselnek hitelesítés egyetemes és átfogó igények szerinti irodalmi értékek Az irodalomtudományi, ill. elemzési és kritikai megközelítések szempontjait kisebbségi magyar irodalmi vizsgálódások során (amelyek egybeeshetnek a nemzeti irodalmak értelmezésének szempontjaival) a következő meghatározó szempont-csoportba sorolhatjuk: 1. Az alkotó elsőbbségét hirdető biografikus szempontcsoport; 2. Az irodalmi mű szövegének elsőbbségére alapozó (formális) elemzés szempontjának csoportja; 3. Az olvasóra (befogadóra) gyakorolt hatás (recepciós teóriák szerinti) szempontcsoport.- regionális irodalom művek művek Egyetemes magyar irodalom (művek)- kisebbségi nemzeti irodalom kiválasztás
