Irodalmi Szemle, 2004
2004/1 - Alabán Ferenc: Érték a sajátosságban (tanulmány)
Alabán Ferenc „nemzetiség” fogalmának használatát és helyette a „nemzeti kisebbség” fogalomra és megnevezésre tért át. Ez a fogalomhasználat a két háború közti időszak csehszlovákiai magyar polgári légkörét is felidézte, de a fogalom eredeti, a nemzetközi szakirodalomban használatos jelentése és értelme nem érvényesült, s így a „nemzeti kisebbség” fogalma nem is jelentette (jelenti) azt, amit a nyugati szakirodalomban és politikai életben jelent. A különbségeket jelző példa evidens: a határon túli magyaroknak nincs autonómiájuk, mint önvédelmüknek fontos stratégiai eszköze és formája, e népcsoportok helyzete nincs megnyugtatóan rendezve, addig (más kisebbségi státussal rendelkező népcsoportok), például a finnországi svédek, a dél-tiroli németek, a spanyolországi katalánok konkrétan meghatározott kollektív jogok és autonómiák adta lehetőségekkel rendelkezve alakíthatják sorsukat, tarthatják fenn nemzeti kultúrájukat és identitásukat (a nemzeti kisebbség fogalma alatt a felsorolt esetekben tehát más tartalom húzódik ...); a megnevezések valóságos helyzetet és lelkiállapotot is kifejeznek, ezért nem meglepő, hogy a „nemzeti kisebbség” fogalmát is - az elmúlt tíz év során - többször kritizálták; publicisták, irodalmárok, tanárok (és politikusok!) sem tudják elfogadni fenntartás nélkül, mivel ab ovo magában hordja a hátrányos (ezáltal megkülönböztetett) helyzet elfogadását. A kisebbséghez tartozónak nem kellene saját szülőföldjén „kisebbséginek” éreznie magát és sorsából adódóan igazodni a „többséghez”, illetve alávetni magát a többségben levők elképzeléseinek. A kisebbségi helyzet elfogadása és mentalitásának gyakorlása ui. magában hordja az önfeladás lehetőségét és az asszimilációra való hajlandóságot. A „nemzeti kisebbség” fogalmának eddigi használata ezeknél az okoknál fogva joggal hozta felszínre az átgondolás és a revízió igényét; jelenleg bizonyos értelemben tehát egy terminológiai zűrzavar figyelhető meg még a szakemberek és kutatók fogalomhasználatában is, esetenként még egy tanulmány vagy esszé keretében is előfordul a határon túli magyarok különböző megnevezése és más-más státusokba való besorolása. Nézetek és vélemények szembesítésekor ezért az is előfordulhat, hogy a meg nem értések (vagy félreértések) éppen a következetlen szóhasználatból erednek, szükségessé téve az utólagos korrekciókat. AZ IRODALMI KONTEXTUS VÁLTOZÁSA A kisebbségi magyar irodalmak szemléleti változása és értékváltoztatásának igénye időszerűvé vált a kívánatos magyar irodalmi integráció létrejöttének szempontjából is, mivel az egység gondolata, a szélesebb körű kulturális és egyben szellemi összetartozás ügye előtérbe kerül a történelmi és társadalmi átalakulások következtében. Ebben a vonatkozásban inspiráló hatásúak Pomogáts Béla gondolatai, így többek között a most kiemelt idézet: „Szükség van arra, hogy a kisebbsé
