Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Jövőnk: Európa - Ankét az európai uniós csatlakozásról (Alabán Ferenc, Csáky Pál, Duba Gyula, Gaál Sándor, Görömbei András, Grendel Lajos, Lovász Attila, Pomogáts Béla)
Jövőnk: Európa rák külön érvényesülő/érvényesíthető jellegzetességeit és sajátosságait, bár ezeknek az államoknak el kell sajátítaniuk a demokrácia szokásrendjét és meg kell tanulniuk megfelelően politizálni a közép-kelet-európai régió gazdasági és szellemi felemelkedéséért, melynek az említett visegrádi államok is tagjai, részesei. Közzétett nyilatkozatokból tudjuk, hogy a közép-kelet-európai kormányok (köztük a magyar kormány) álláspontja az, hogy az EU elmélyítésének és bővítésének egyidejűleg, egymást erősítő módon kell történnie. Az európai integráció megvalósítása és továbbfejlesztése esélyt kínál a kontinens megosztottságának végleges felszámolásához, a nyugat-európai stabilitás és jólét kiterjesztéséhez is. Már most látható, hogy az ún. „régiók Európája” elképzelésnek, tervezetnek fontos szerepe lesz abban, hogy Európa regionális egységei között egyfajta esélyegyenlőség jöjjön létre. Ez idő tájt persze még attól is lehet tartani, hogy csak azok a régiók vehetnek majd részt az európai politika hathatós átalakításában, a regionális terület- fejlesztés lehetőségeiben, amelyek saját mozgástérrel, ill. személyi és pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek. Ennek egyértelműen a gyengébben fejtett régiók látnák a kárát, éppen ezért jelentős követelmények fogalmazódnak meg a központilag irányított államokkal szemben az elmaradottabb peremvidékek szükségleteinek megfelelő regionális szerkezetpolitika kialakítását illetően. Úgy vélem, hogy a közép-európai ember életszínvonalának emelése és demokratikus társadalmi viszonyok között való léte érdekében képes lesz megtanulni az új szokásrendhez való alkalmazkodást. Ragaszkodva saját kultúrájához és hagyományaihoz (a kirekesztettség után) minden téren vissza kíván térni az európai fejlődés fő irányvonalához. Ez számára az értelmes perspektíva lehetősége, s ezt fejezte ki máraz 1989-90-es politikai rendszerváltás egyik legátfogóbb célkitűzése is, mely új Európa-tudatának kiindulópontja lett, a rossz politikai hagyományoktól való elszakadás záloga, nemzeti és egyéni érdekei kiteljesítésének garanciája. Lovász Attila- Félreértés azt gondolni, hogy egy olyan gazdasági, politikai és hatalmi struktúra, mint amilyen az EU, képviselhet nemzeti érdekeket. A biológusok szerint a megmaradás záloga a diverzifikáció. A koncentrálódó pénzpiac ellenszere az önsegélyező gazdasági kis szövetkezetek sora, a mammutvállatok elleni legcélravezetőbb megoldás a szomszéd háztájiját vásárolni. Mint ahogyan nem akarunk egyforma színű és márkájú autókban utazni, ugyanúgy nem akarunk egyenétlapból választani és egy zenét hallgatni. Bármilyen csoportos érdek, bármilyen nemzeti érdek ellenpólusa a másiknak az érdeke. Ettől érdekes és szép a világ, s pont ettől nehezen kiszámítható. Azt hiszem, ez így van rendjén. Ha pedig létezik egy uniót ösz- szekovácsoló erő, az az Európát egyértelműen meghatározó zsidó-keresztény kultúra a szó legtágabb értelmében. Ha ez az erő megszűnik, a kontinens megmarad u- gyan, csak másképp. S azt a másképpet sem modellezni, sem megélni nem óhajtom... Az ankétot készítette: Fonod Zoltán
