Irodalmi Szemle, 2004

2004/5 - Jövőnk: Európa - Ankét az európai uniós csatlakozásról (Alabán Ferenc, Csáky Pál, Duba Gyula, Gaál Sándor, Görömbei András, Grendel Lajos, Lovász Attila, Pomogáts Béla)

Ankét az európai uniós csatlakozásról

JÖVŐNK: Európa

Ankét az európai uniós csatlakozásról

A szabadság, az önrendelkezés és a demokrácia eszméi kötődtek azokhoz az elvárásokhoz, melyek a 2004. május 1-jei csatlakozást megelőzték. Persze, fenntartások is a- kadtak bőven, nemcsak a globalizációs félelmek, hanem a vadkapitalizmus gátlástalanságai miatt is, melyeket az elmúlt évtizedben a „szabadverseny”, a pénz hatalma, meg esetenként a szabadrablás produkált a társadalom számára. „Csak akkor születtek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek...” - halljuk az Idő mélyéről Ady Endre szavait, s mindjárt adódik a kérdés, mi a kockázatosabb manapság: bátornak, vagy merésznek lenni?! Hisz az elmúlt években elsősorban a hitünk fogyatkozott meg nemcsak a demokrácia erejében, hanem abban az elképzelésünkben is, hogy a világ jobbá, igazabbá, emberibbé tehető. Hogy kontinensünk valóban „egy nagy hajtűkanyarban van”-e, és „véget ért Európa ötszáz évig tartott dominanciája a világban”, s ezzel a „gőg és arrogancia” is (ahogy Ryszard Kapuscinski, kiváló lengyel gondolkodó írta egy Afrikáról szóló könyvében), az mára már nyilvánvalóvá vált. Ahogy az is, hogy a világ minden pontja rendkívül sérülékeny a környezeti katasztrófák árnyékában, s a világot elárasztó terrorista veszély miatt.

Nem vitás, ábrándok, hiú remények és szorongások nélkül kell az új kihívások elé néznünk. Nem az égi manna szakad reánk, hanem a realitások neheze, helytállni a nemzetközi küzdőtéren, tudásunk legjavával, egyenlőként az egyenlőkkel. Az sem mellékes számunkra, hogy az új kihívások közepette a nemzettudat, sorstudat, meg a Zrínyi Miklós óta visszhangzó remény, „sors bona, nihil aliud” (,jó szerencse / kell,/ semmi más”) képes lesz-e - nemzetrészeivel együtt! - megtartani a magyarságot, és - Illyés Gyula szavaival élve! - kiforrja-e végre a jövő „mit isten belégondolt e népbe”?!

Ankétunkban a kínálkozó új minőségeket és a vészhelyzeteket egyaránt felemlítettük, a mérlegelés lehetőségét a válaszadókra bíztuk.

Köszöntette! tartozunk irodalmi és politikai életünk kimagasló személyiségeiknek, hogy felkérésünket elfogadták.

Ankétunkban az alábbi személyiségek véleményét olvashatják:

Alabán Ferenc irodalomtörténész, kandidátus, tanszékvezető egyetemi docens;

Csáky Pál a Szlovák Köztársaság kormányának miniszterelnök-helyettese;

Duba Gyula József Attila- és Madách-díjas író, esszéíró;

Gál Sándor József Attila- és Madách-díjas költő, író, esszéíró;

Görömbei András irodalomtörténész, a tudomány doktora, egyetemi tanár, József Attila- és Csokonai-díjas;

Grendel Lajos Kossuth-díjas író;

Lovász Attila közíró, a Vasárnap főszerkesztője;

Pomogáts Béla irodalomtörténész, a tudomány doktora, Széchenyi-díjas, az Illyés Közalapítvány és az Anyanyelvi Konferencia elnöke.