Irodalmi Szemle, 2004
2004/4 - KITÜNTETETTEK - Pomogáts Béla: A tudós költő
KITÜNTETETTEK Köszöntjük a Kossuth-díjas Tőzsér Árpádot A tudós költő A most Kossuth-díjjal kitüntetett Tőzsér Árpád igazi „poéta doctus”: tudós költő, aki költészetét bölcseleti, ismeretelméleti és poétikai kérdésfeltevések keretében is elhelyezi, és mint költő a költészet értelmét feszegető kérdésekre is válaszolni kíván. Ennek során a maga sajátos költészettanának belső törvényeit is megfogalmazta. „Versszármazástan” - nevezte így a verseinek egy korábbi válogatásából kibontakozó költői vállalkozást. Genezis című kötete valóban „egy emberi és költői eszmélet kialakulását, történetét nyomozza visszafelé az időben”. Személyes történetet, amelynek során a felvidéki magyar költő világképe, költészettana, mi több, alkotói személyisége kialakult. A személyiség „genezisének” történelmi és földrajzi háttere van. Tőzsér hegyek között megbúvó kis gömöri településről származik, szülőfaluját mindazonáltal a „világközepének” tekinti. „Hányszor terveztem már - tesz vallomást -, hogy egyszer valami nagy térképre felrajzolom azokat a köröket, egyeneseket, amiket világjáró csavargásaim során magam után húztam: valamennyinek Péterfalva lenne a zárópontja.” A falusi élet, a paraszti szokások, a gömöri folklór alkotják költői eszméletének forrását. Nemcsak a lassan elmúló falusi világból s a gyeremekként birtokba vett természetből, hanem a szülőföld történeti és művelődéstörténeti hagyományaiból is. Ezeket valóban tudós történészként, művelődéstörténészként ismeri. Gömömek sajátos történelmi arculata van, és Tőzsér Árpád - költőként, szociográfusként, esszéíróként - ennek az arcnak a megrajzolására is törekszik. Mi adja ezt a sajátos gömöri hagyományt? A palóc nép eredetéről kialakult emlékek és nézetek, Murány és Krasznahorka várának legendás története, a gömöri betyárok: Vidróczi Marci, Sinkó Pista, Jáger Jóska, Csenyi Pista népmondává alakult története s az irodalomtörténet köréből Gyöngyösi István, Tompa Mihály és Mikszáth Kálmán, akik „irodalmi tájjá” avatták Gömört. Vannak e vidéknek újabb keletű hagyományai is: a Rimaszombatból indult Győry Dezső „vox humaná”-ra hangolt nemzetiségi költészete, a gombaszögi táborban szerveződött Sarló mozgalom szociális elkötelezettsége, és Tőzsér Árpád gondosan számon tartja ezeket a régebbi és újabb hagyományokat. A vállalt és birtokba vett történelmi hagyomány a kisebbségi történelem vállalásával, átélésével párosult. Tőzsér Árpád tapasztalatának ebben a tekintetben közösségi értelme és tanulsága van. Sorsának fordulatai egybevágnak a felvidéki magyarság történelmi sorsának fordulataival. Kisdiákként magyarországi iskolába járt, vakációra, ünnepekre lopva járt haza, erdei ösvényeket használt, hogy el
