Irodalmi Szemle, 2004
2004/12 - Deák Katalin: Prága és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom
Deák Katalin* Prága és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom EGY IRODALOM SZÜLETÉSE Az 1920-as év Magyarország első világháborús vereségének következményeként Trianon máig feldolgozatlan traumáját hozta a magyarság számára. Az ország politikai nagyhatalmak döntése alapján történő, önkényes feldarabolása a magyar kulturális élet, ezzel együtt az irodalom szempontjából is végzetes volt, hiszen általa valójában a nemzeti irodalom hét évszázados egysége szűnt meg, s kialakult a magyar irodalom Alabán Ferenc által policentrikusnak50 nevezett modellje. A politikai aktus eredményeként csupán Magyarország északi utódállamába, Csehszlovákiába egymilliónál több magyar került. „Az államfordulatot követően a szellemi értelemben is magára maradt milliós magyarságnak szinte a semmiből kellett megteremtenie, fölépítenie a kisebbségi kultúra templomát. Úgy kellett alapot raknia, hogy közben máris a teljesítmények tornyát emelje, és mindezt erős megosztottságban”51- írja a kezdeti nehézségekkel kapcsolatban Mezey László Miklós. S hogy mért kellett az alapoktól indulni? Bár a felvidéki magyar szellemi élet látszólag biztos művelődéstörténeti „pillérekre” támaszkodhatott (gondoljunk csak Balassi, Pázmány, Kazinczy, Madách, Mikszáth és a többi „szellemi óriás” tevékenységére), valójában azonban mindebből semmi sem maradt meg élő hagyományként a huszadik század elejére.52 Éppen ezért a létrejött felvidéki magyar kisebbségi irodalom53 öntudatosodási folyamata fokozatos és meglehetősen hosszadalmas volt, és sokáig megőrizte a magyar nemzeti kultúra egységének tudatát.54 A saját kultúra és irodalom létrehozásának célja elsősorban abból az igényből táplálkozott, hogy egy idegen ország nemzetiségi kisebbségeként a magyarok fenntarthassák nemzeti identitásukat és kulturális önazonosságukat. A hagyománykeresés folyamata szinte azonnal elindult, és az ébredező felvidéki magyar iroda* Deák Katalin Ipolynyéken született, a közelmúltban az ELTE-n védte meg diplomamunkáját Talamonról, illetve a Kafka-hatásokról a cseh és a (cseh)szlovákiai magyar irodalom vonatkozásában. Témavezetője: Schein Gábor volt. A szakdolgozat egy fejezetének első részét Franz Kafka a cseh irodalomban címmel a novemberi számunkban közöltük.
