Irodalmi Szemle, 2004

2004/12 - Francesco Petrarca versei (A firenzei Nicola-ushoz, Africa, Scipio álma, A hajóút, Mago halála, Ennius Scipio előtt)

Francesco Petrarca versei Üszköt vetni tetőre? Világrenddel hadakozni? Vagy szomorú sírkertekké alakítani várost? Mért az arany paloták márvány beragyogta falakkal, mért építgetjük, ha a balsors csillaga üldöz s itt halok én meg a meztelen ég láttán? Jaj, oly édes bátyám, mit szövöget lelked nem sejtve a végzet titkait és sorsom?” - szólott lelkét kilehelve, mely szabadon szárnyalt s a magasban nézte középről Rómát s Carthago falait szintúgy s ugyanonnan,31 boldog e gyors végzet, hisz nem láthatta a végleg felperzselt várost, a dicső hadakat leveretni, bátyjának kínját, az övéit, veszni hazáját! JEGYZETEK 1 Mago Flannibál testvére. Liguriában egy rómaiakkal (A P. Quinctius Varus és M. Comelius vezette sereggel) való kegyetlen összecsapásban megsebesült (combját dárda ütötte át). A karthágói szenátus hívására siet haza, ám a halálos seb megöli. Livius így írja le az eseményt: „Mago a követ­kező éj csendjében felkerekedve olyan hosszú utat tett meg, amennyit sebe megengedett, s eljutott a tengerpartra a ligur ingaunusokhoz. Itt találtak rá a karthágói küldöttek, akik néhány napja kötöttek ki a Gallus-öbölben, s közölték vele a parancsot, hogy a lehető leggyorsabban keljen át Afrikába. (...) Hajóra rakta csapatait, s útnak indult, de alig hajóztak el Sardinia mellett, sebesülésébe belehalt. ” (30, 19, Muraközy Gyula fordítása). 2 Ianua vagy Ianua Ligurum Genova középkori latin neve. (Klasszikus, ókori latin neve: Genua). Petrarca helyrajz tekintetében inkább a kortárs, mintsem az ókori utazó szemével látja a le­írt tájat. 3 Delphinus vagy Portus Delphini ma Portofíno. Genovától 30 kilométernyire terül el. Festői kikötője és a mediterrán növényvilág pompája miatt ma is kedvenc nyaralóhely. Már Pliniusnál is elő­forduló helynév. 4 Siestri ma Sestri Levante. Dante is ebben az alakban használja (Purg. 19, 100). Az Isola-e- lőhegység lapályán elterülő tengeri fürdőhely és kikötő. Antik neve: Segesta Tigulliorum. 5 A bor és mámor istene a római mitológiában. Bortermő vidékről van szó. 6 A vörös hegy tulajdonképpen a Mons Rubens, azaz ma Monterosso hegye Sestri Levante közelében. 7 Comelia dombjai: ma Comiglia. Hegyhát az ún. cinqueterréi borvidéken. 8 A falemumi bor az antikvitás legjobb borának számított. A campaniai borvidéket, mely a Massicus-hegy lábánál terült el, az antikvitásban Falernus agerként emlegették. 9 Meroe a Nílus folyó szigete Etiópiában, ma Atbar. Tréfás beszédben a meroébeli (meroeti- cus) az iszákosok eufemisztikus megnevezése volt. A valóságban nem volt borvidék, sokkal inkább használták viszont a bor érlelőhelyeként. A máshonnan ideszállított bor a klímának köszönhetően gyorsabban ért be, mint ahogy erről Lucanus is tanúskodik (Phars. 10, 162-163). 10 Vénusz kikötője Portovenere már az ókorban is kikötővároska volt, festői helyen terül el Palmaria szigete, a Costa delFOlivo és a Bocchette közötti 150 méter széles tengerszoros fölött. 11 Erix vagy Erycis portus mai neve Lerici. Lerici La Speziatól 11 kilométerre nyugatra te­rül el. Az „itáliai” (ausonius) kiemelés azért fontos, mert Szicílián (azaz a siculus partokon) szintén ismert Erix helynév (egy hegy neve). 12 Az olajfa Minerva (görög néven Pallasz Athéné) ajándéka az athéniaknak, mely révén le­győzte Poszeidónt a városért való versengésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom