Irodalmi Szemle, 2004
2004/12 - Francesco Petrarca versei (A firenzei Nicola-ushoz, Africa, Scipio álma, A hajóút, Mago halála, Ennius Scipio előtt)
Francesco Petrarca versei Görbült tengeröböl zuga oly gyors Maera vizének15 torkolatát nyeli el s álló Lunánk palotáit16 látni: nyugodt csobogással tör tengerbe az Arnus:'7 ennek a partjainál tündöklik a mennyei Pisa18. Ezt a szemük, s ujjuk már jelzi, kitárul előttük Etruriának a partja s a túlontúl kicsi Gorgon.19 Ilva,20 az oly nemes és Capraria sziklaszigetként áll, majd balra21 a hószín márványú Gilium jött,22 és szomszédjában, ha a túloldalra tekintünk, két fémről nyert elnevezést ez a jókora fennsík: Ólom-csúcs a legelső és az Ezüst-hegy a másik.23 Egy hegyi lejtőnél áll Hercules ősmenedéke24 és Thelamon helye is25, mely matrózok veszedelme, csöpp Umbro: a saját vize nem sok, s dúlja vad örvény.26 Jobbra a hegyháttól zöldellő Corsica látszott:27 oly szeles egy sziget! És onnan Szardínia kóros28 dombjai nyílnak meg, s az arany Rómát a viharzó, Thybris torkolatánál látni a partfövenyeknél.29 Itt van az ifjú pún, közepében a tengeri habnak, izzó ösztökeként kínozta a mérgesedő seb nyűge s a rettenetes végzet közeledte: nyöszörgőit, így szólt, látva, hogy élete végórája közelget: „Ó jaj, a büszke szerencse milyen rút véget is érhet! Mily vak az elme vidám sikerek közt! ím, az erősek őrjöngése a szédítő magasokban! Ezernyi szélvész dúl-fúl, sorsuk: a csúcsról esni a mélybe! Ingatag az, ha a roppant méltóság tetején állsz, csalfa a földi remény, s a dicsőség lomha hiúság, csábítása hamis! Jaj, a létben nincs bizonyosság, nem szűnő küzdés végig, s mily biztos a végzet, mit sose látni előre! Az emberi lét csupa balsors földi világunkban, hisz az állatok egyre nyugosznak, s ember nem nyughat, kínlódik örökkön-örökké és a halálba rohan. Te halál, te a földön a legjobb, vétkünk eltakarod szétforgácsolva sok álmát tűnő létünknek! Látom: hajhásztam a semmit, én nyomorult, hány kínt tűrtem, s lám-lám, mire volt jó? Mellőzhettem volna. Halódva az emberi fajzat csillagokig vágyik, csak a végzete küldi helyére. Mert mit is ér a szilaj Latiumra30 emelni a fegyvert?
