Irodalmi Szemle, 2004
2004/11 - Alabán Ferenc: Európaiság és irodalmi integráció (tanulmány)
Alabán Ferenc generáció képviselői, elsősorban az erdélyi gondolatnak a kisebbségi magyarság identitásának és kultúrájának védelmében betöltött szerepét, tehát a pozitív tulajdonságait emelték ki. A transzszilván eszme új vonatkozásokkal újra napirendre került és kiegészíti az egyre inkább felerősödő összmagyar orientációt, a regionális szellem és identitáskeresés pedig egyre inkább kiegészíti az egyetemes magyar szellemi és identitástudatot. Pomogáts Béla, a magyar nemzeti kultúra és irodalom integrációjának szellemi atyja úgy véli, hogy „a transzszilvanizmus ügyének fellendülését támogatja az az európai tendencia is, amely a regionális tradíciók, identitások és szerveződések újjáalakításának kedvez. Az európai integráció ugyanis nem csupán egy magasabb identitásnak és szerveződésnek: az európaiságnak és az Európai Uniónak rendelte alá a nemzeti, nemzetállami identitásokat és szerveződéseket, hanem nagyobb teret adott a hagyományos regionális struktúráknak is... Az erdélyi regionalizmus és maga az »erdélyi gondolat« olyan eszmei hagyományt jelent tehát, amelyet éppen a modem európai gondolat, a »régiók Európájának« integrációjára épülő stratégia tölthet meg új tartalommal. A transzszi Iván ista eszme ebben a tekintetben európai küldetést vállalt magára...” A transzszilvanizmus gondolatának átértékelési alapja és új értelmezésének ideológiája is lehet ez a kitétel, mivel az erdélyiségtudat a megváltozott körülmények és feltételek között is a magyar nemzeti kultúra és tudat része marad, s ezen túlmenően minden eddiginél jobban az európai kontextus része lehet. Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy a magyar nemzeti kultúra következetes integrációja nélkül nem létezik erdélyi magyar kultúra, ahogy az erdélyi magyar kultúra nélkül sincs magyar nemzeti kultúra és szellemiség. Ez a kölcsönös feltételezettség viszont egyértelműen a magyar kulturális, szellemi, irodalmi és lelki nemzeti integárció megvalósítását elősegítő történelmi feladatokra való figyelést igényli. * * * A szlovákiai magyar irodalom és az európaiság gondolata többször közel került egymáshoz. Fábry Zoltán eszmerendszerében, értékrendjében és kiállásában gyakran, különböző formában jelent meg az európai kapcsololatok vonzástere. Már a húszas évek elején a kisebbségi irodalmi élet kérdéseivel foglalkozva a Kassai Napló hasábjain Irodalom és magyarság címen fejtette ki véleményét a korabeli irodalmi életről. A nacionalizmus, az önképzőköri irodalom elleni fellépése többek között első kinyilatkoztatása a kisebbségi magyar irodalom európaiságának is. Fábry az európaiság eszményét a Szent Gallen-i kalandtól származtatta, Mohácson, Wittenbergen, az újhit prédikátorain, majd Bessenyei György és Kazinczy Ferenc kapcsolatkeresésén és programjain keresztül a Nyugat-nemzedékig vonultatja fel. Az a következtetése, hogy a „kalandorságok felelőtlenségéhez” - a Quedlingburgokhoz, Trianonokhoz - nem szabad visszatérni: „Az európai irányt nem szabad elejteni. Most ez - létkérdés, a menekülés útja és feltétele. De irodalmunk csak akkor lehet európai, ha kultúránk, vágyunk, célunk összeesik azzal az Európával, mely Trianonok, tankok és Spenglerek dacára a saját talaján újra és me
