Irodalmi Szemle, 2004
2004/10 - L. Erdélyi Margit: A gondolat szabadsága és veszedelmei drámában (tanulmány)
A gondolat szabadsága és veszedelmei drámában tést, tizenhárom akasztást, tíz lefejezést és harmincöt máglyahalált utaltatott ki a reformáció nevében. Kálvin a vita során a reformáció tizenháromezer mártírját állítja szembe a fent felsorolt számokkal, s gondolkodásának dogmatikus jegyét is elárulja egyik legnyomósabb érvének említésével: „az egyszer megtalált igazságban kételkedésnek többé nincs helye, különben az ördögéi vagyunk.” (235.) Közben Szervét váltig bizonygatja neki, hogy ő nem ellensége, csak reformere a kálvini tanoknak, és nem tartja célravezetőnek, ha a hitből kényszerhitet, a hívőből álhívőt kovácsolnak a diktatórikus intézkedések. A lázadók követelései még inkább mélyítik a kétféle meggyőződés közötti ellentétet, csakúgy mint a Szervétre kötődő, mondhatni logikus történésreláció, miszerint a főinkvizítor le akarja őt tartóztatni s máglyahalálba küldeni. Kálvin menti barátját, amikor elküldi a hitnyomozót, kijelentve, hogy Szervét nála van letartóztatásban. Szervét ekkor megkönyebbülve folytatná az ismét baráti hangra váltott vitát, de Kálvin azonnal tisztázza a félreértést, merthogy valóban le van tartóztatva, ha nem vonja vissza a Restitutiót, melyben nézetei összeegyeztethetetlenek Genf törvényeivel, márpedig ő a törvényt képviseli. Genf törvényeire hivatkozik Szervét is, amikor kijelenti, hogy a vádlónak is be kell vonulnia a börtönbe, nyilvános vitában kell megmérettetniük, s az ítélet azt illeti, akinek nem lesz igaza. „... A NYOMTATOTT BETŰ VESZÉLYESEBB A GOLYÓS FEGYVERNÉL.” A harmadik felvonás első jelenete egy közös börtöncellában játszódik. Kálvin ott is dolgozik, jelentéseket, fölmentéseket, leveleket ír, hadsereget szervez. A kívülről jövő hírekkel igen elégedetlen, ugyanis helyette az irányítást Fárel vette kézbe, aki gátlástalanul és tekintet nélkül hajtja végre az agresszív intézkedéseket. Prostituáltakat, hamiskártyásokat enged szabadon, hogy besúgók legyenek, majd ezek munkája nyomán a kivégzések következnek. Történik mindez a piros szív nyitott tenyéren jelkép jegyében. Kálvin és Szervét vitája a börtönben is folytatódik, s Kálvin már azzal is vádolja Szervétet, hogy könyve terjesztésével maga is híveket hajszol, hiszen minden sora „piros pecsét az olvasó lelkében.” (249.) „Könyvet írtam, nem harci programot. Nem törvényeket.” (249.) - tiltakozik Szervét a támadás ellen, hiszen pusztán a lelkiismerete és legjobb tudása szerint cselekedett, nem szőtt összeesküvést senkivel. Amikor mindketten megbilincselve indulnak a város utcáira, Ideiette, Kálvin felesége, a súlyosan beteg asszony könyörög férjének, ne menjen bilincsbe verve a sokadalomba, félő, hogy tőrbe csalják, s a vesztébe rohan; elveszti méltóságát, tekintélyét, végül csak a szégyen marad, ha tisztességtelenül viszi véghez a Szervét elleni ítéletet. Ideilette-ről elmondtuk korábban, hogy férjének mintegy a második fele, mintha lelkiismerete volna, toleranciára és igazságosságra szólítja fel őt, hogy a