Irodalmi Szemle, 2004

2004/10 - L. Erdélyi Margit: A gondolat szabadsága és veszedelmei drámában (tanulmány)

A gondolat szabadsága és veszedelmei drámában tést, tizenhárom akasztást, tíz lefejezést és harmincöt máglyahalált utaltatott ki a reformáció nevében. Kálvin a vita során a reformáció tizenháromezer mártírját állítja szembe a fent felsorolt számokkal, s gondolkodásának dogmatikus jegyét is elárulja egyik legnyo­mósabb érvének említésével: „az egyszer megtalált igazságban kételkedésnek többé nincs helye, különben az ördögéi vagyunk.” (235.) Közben Szervét váltig bizonygat­ja neki, hogy ő nem ellensége, csak reformere a kálvini tanoknak, és nem tartja cél­ravezetőnek, ha a hitből kényszerhitet, a hívőből álhívőt kovácsolnak a diktatórikus intézkedések. A lázadók követelései még inkább mélyítik a kétféle meggyőződés kö­zötti ellentétet, csakúgy mint a Szervétre kötődő, mondhatni logikus történésreláció, miszerint a főinkvizítor le akarja őt tartóztatni s máglyahalálba küldeni. Kálvin men­ti barátját, amikor elküldi a hitnyomozót, kijelentve, hogy Szervét nála van letartóz­tatásban. Szervét ekkor megkönyebbülve folytatná az ismét baráti hangra váltott vi­tát, de Kálvin azonnal tisztázza a félreértést, merthogy valóban le van tartóztatva, ha nem vonja vissza a Restitutiót, melyben nézetei összeegyeztethetetlenek Genf törvé­nyeivel, márpedig ő a törvényt képviseli. Genf törvényeire hivatkozik Szervét is, amikor kijelenti, hogy a vádlónak is be kell vonulnia a börtönbe, nyilvános vitában kell megmérettetniük, s az ítélet azt illeti, akinek nem lesz igaza. „... A NYOMTATOTT BETŰ VESZÉLYESEBB A GOLYÓS FEGYVERNÉL.” A harmadik felvonás első jelenete egy közös börtöncellában játszódik. Kál­vin ott is dolgozik, jelentéseket, fölmentéseket, leveleket ír, hadsereget szervez. A kívülről jövő hírekkel igen elégedetlen, ugyanis helyette az irányítást Fárel vette kézbe, aki gátlástalanul és tekintet nélkül hajtja végre az agresszív intézkedéseket. Prostituáltakat, hamiskártyásokat enged szabadon, hogy besúgók legyenek, majd ezek munkája nyomán a kivégzések következnek. Történik mindez a piros szív nyitott tenyéren jelkép jegyében. Kálvin és Szervét vitája a börtönben is folytatódik, s Kálvin már azzal is vá­dolja Szervétet, hogy könyve terjesztésével maga is híveket hajszol, hiszen minden sora „piros pecsét az olvasó lelkében.” (249.) „Könyvet írtam, nem harci progra­mot. Nem törvényeket.” (249.) - tiltakozik Szervét a támadás ellen, hiszen pusztán a lelkiismerete és legjobb tudása szerint cselekedett, nem szőtt összeesküvést sen­kivel. Amikor mindketten megbilincselve indulnak a város utcáira, Ideiette, Kálvin felesége, a súlyosan beteg asszony könyörög férjének, ne menjen bilincsbe verve a sokadalomba, félő, hogy tőrbe csalják, s a vesztébe rohan; elveszti méltóságát, te­kintélyét, végül csak a szégyen marad, ha tisztességtelenül viszi véghez a Szervét elleni ítéletet. Ideilette-ről elmondtuk korábban, hogy férjének mintegy a második fele, mintha lelkiismerete volna, toleranciára és igazságosságra szólítja fel őt, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom