Irodalmi Szemle, 2003
2003/10 - Kmeczkó Mihály: Könyvbemutató (elbeszélés)
KÖNYVbeMUTATÓ szinte már az őrültségig fokozódik, mert sötét a zárka, hideg a padló és vizes a fal, s mindemellett az éhség is gyötri már jócskán, ez az, Zsuzskám, erre gondoltam, köszönöm, terítsd csak el szépen, szóval, ha a magánzárkára ítélt rab rossz közérzete szinte már az őrültségig fokozódik, ügyes vagy, Zsuzskám, köszönöm, tedd csak az asztalra szépen a szendvicses tálat is, akkor önkéntelenül is elkezdi verni a fejét a falba.”) (Az átkaroló hadmozdulat sikeres volt. Következik az ellenállás teljes felmorzsolása.) („Ül az egyik sarokban, és ahogy jobbra-balra dönti a fejét, be- le-beleveri minduntalan a falba, az meg elkezd döngeni, a konyakot később hozd, Zsuzskám, előbb a kólát tedd az író úr elé, biztosan szomjas már a sok beszédtől, de poharakat is hozzál, Zsuzska, mert nyilvánosan nem illik inni ezekből a nagy kólás flakonokból, és ahogy döngeti a falat a fejével, miközben egy falat kenyér képe jelenik meg a lelki szemei előtt, kenyeret nem kér senki, kenyeret is hozzál Zsuzska ezt a döngést meghallja a rabtárs a szomszéd cellában, van aki a kenyeret szereti jobban, van aki a szendvicset, én például mind a kettőt, aztán az a rabtárs a szomszéd zárkában máris felfigyel és vajon mi jut mindjárt eszébe, na mi, elfelejtettem neked idadni a kulcsot Zsuzska a konyakospoharaktól hát természetesen az hogy valaki üzen neki valamit valahonnan ne a szilvóriumos poharakat hozd mint a múltkor az öblös konyakosakat és milyen gondolata támad erre a szomszédos rabtársnak megállj zsuzska rossz kulcsot adtam neked ez az nézd csak ez a bárszekrény kulcsa hát természetesen az hogy válaszoljon az üzenetre elkezdi ő is döngetni a falat persze nem a fejével utóvégre nem bolond hanem az öklével várj csak Zsuzska az a kulcs se jó itt van ez nézd és akkor az aki eddig a fejével döngette a falat meghallja annak a jeleit aki ököllel esett neki a falnak mért csak két poharat hozol Zsuzska hárman ülünk itt az asztal mellett nos kérem ahogy így döngetik a falat jobbról meg balról a cellatársak ez nem más mint a beszédnek a nyelvnek egy primitív fajtája most már hozhatod a konyakot is Zsuzska ezen a nyelven még nem lehet beszélgetni de bizonyos alapvető üzenetet már tartalmaz úgy emlékszem sós mandula is van a bárszekrényben hozd csak frissen azt is Zsuzska a falat két oldalról döngető rabtársak számára világossá válik hogy bár magánzárkában sínylődnek mégsincsenek egyedül tessék szerző úr kóstolja meg ezt a inom szendvicset a nyelvhasználatnak ez egy egészen primitív formája még nincs tartalma de már üzenete jaj Zsuzska az író úr már eszik és még nem is töltöttünk neki mi történik ez után mindketten megpróbálják megfejteni azt amit hallanak tölts csak gyorsan a poharakba Zsuzska s mivel egyik sem tudja megfejteni a másik jeleit rájön hogy a jeleket valahogy csoportosítani kellene valamilyen ritmus vagy az i- dőtartamuk a gyakoriságuk stb. alapján az én poharamba is töltsél Zsuzska előbb- utóbb mindketten kialakítanak egy sajátos jelrendszert csak éppen kölcsönösen nem tudják megfejteni egymás jeleit jól van Zsuzska leülhetsz köszönöm ettől függetlenül itt ennek az univerzális vagy inkább sajátos nyelvnek egy magasabb szintjével van már dolgunk tessék író úr fogyassza csak nyugodtan azt a konyakot majd én is belekóstolok ha befejezem ezt a sajátos nyelvet végül akkor használják a lég-
