Irodalmi Szemle, 2003
2003/9 - NEGYVENÖT ÉVES AZ IRODALMI SZEMLE - Jakab István: Nekünk szentelt évtizedek (Mayer Judit munkásságáról)
Jakab István Nekünk szentelt évtizedek Mayer Judit életútjának felidézése 80. születésnapja kapcsán Mayer Judit nyugalmazott kiadói szerkesztő, műfordító és nyelvművelő július 14-én ünnepelte 80. születésnapját. Neve ismerős az Irodalmi Szemle olvasói előtt is, hiszen viselője legjobb műfordítóink között is előkelő helyet foglal el. Különösen a cseh írók műveit fordította nagy kedvvel magyarra (K. Capek, O. Danek, I. Olbracht és mások), de szlovák művek fordításában is jeleskedett; ez u- tóbbiak között nemcsak irodalmi művek találhatók, hanem ismeretterjesztő könyvek, riportregények is. Sőt a fordítás elméleti és gyakorlati kérdéseivel is foglalkozott, többek között az Irodalmi Szemlében közölt tanulmányaiban (A magyar nyelvre való fordítás módszertani kérdései), a Hétben (A szlovák—magyar fordítások gyakorlati kérdései; A műfordítások gyakorlati kérdései), a Nőben (Vallomások a műfordításról). Ezekben a cikkekben hasznos tanácsokat adott fordítóinknak a saját tapasztalataiból szerzett ismeretekből. Nagy hasznát látták Mayer Judit ismereteinek és tapasztalatainak azok a szakfordítók, nyelvészek is, akik valamilyen földrajzi vonatkozású mű fordítására (ill. fordítás-ellenőrzésére) vállalkoztak. Pl. pozsonyi vagy szlovákiai útikönyvekére. Nincs talán már napjainkban még egy pozsonyi magyar értelmiségi, aki olyan megbízhatóan ismerné a város történelmének, földrajzának magyar nyelvi vonatkozásait, mint ő. A háború előtt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-történelem-szlovák szakon tanult, de tanári diplomát csak jóval a háború után (1958-ban) szerzett Pozsonyban. Ő a tanári katedra helyett a kiadói íróasztalt választotta - szerencsénkre. Azért szerencsénkre, mert a mi kétnyelvűségben vergődő magyar közösségünknek azokban az években sokkal nagyobb szüksége volt szak- és műfordítókra, jó szerkesztőkre, mint magyar szakos tanárokra. 1954-től 1966-ig a Szlovák Mezőgazdasági Könyvkiadó magyar szerkesztőségében működve tett felbecsülhetetlen szolgálatot az itteni magyarságnak azzal, hogy a mező- gazdasági szakirodalomnak a szlovák nyelvből kezdetleges módon lefordított szövegeit gondozta, s ezzel elősegítette a magyar mezőgazdasági szaknyelv elemeinek szlovákiai terjesztését. Közben bizony nemegyszer kellett harcot vívnia a szó szerinti fordítások képzetlen híveinek helytelen nézeteivel. Bizony nem volt könnyű számára az a 12 év, amelyet abban a munkakörben töltött. 1967-től a Tátrán, majd a Madách Könyv- és Lapkiadó egyik vezető szerkesztőjeként dolgozott nyugállomámyba vételéig: 1986-ig. E csaknem három évtized alatt elismert színvonalon működő fordítási osztályt épített ki utolsó munkahe
