Irodalmi Szemle, 2003
2003/9 - NEGYVENÖT ÉVES AZ IRODALMI SZEMLE - Tuba Szúnyog Zsuzsa versei (A rejtőzködő, A kíváncsi, Még, Életöröm, Az asszony napjai, A felszínen, Intés, Szánalom, Folyó()monológ)
Tuba Szúnyog Zsuzsa versei Intés szarvasüldöző vadászom ha elejted zsákmányod úgy szökik meg hogy már nem találod a lélegzete nem lesz tiéd volt amikor futottál utána s ujjongva követted nyomát Szánalom valahol bárhol bárhol valahol hol a bárhol-lal megrakott vonat zakatol ... szánta a lefolyóba került sárgarépadarabot fel(le)merül a levesgondolat esetlegessége a-vagy föld(i)es meghatározása a félredöntött mozdulat esélye kicsi(t) nagy(on) valóságos hogyne szánta volna az embert valahol... ide ül és oda áll hangtalanul kiabál Folyó( )monológ vizeim átlátszóak mélységükbe mégis bele lehet fulladni ki mikor miért áradásuk beteríti az almavirágú mezőket és maga alá vonja az erdei vadakat áradó vizeim mélységesen zavarosak (c)sekély(es)ségükbe mégis bele lehet fulladni törmelékeimbe - megszerzett vagyonomba kapaszkodik a gyanútlan utazó vizeim átlátszóak mélységükben hangok és csendek rakódnak egymásra a szirének éneke után csobban a zuhanó árboc - felkiáltójelfa
