Irodalmi Szemle, 2003
2003/8 - JUHÁSZ FERENC KÖSZÖNTÉSE - Juhász Ferenc: Az éjszaka tavasza (vers)
Juhász Ferenc köszöntése Látóvá ki tesz vakokat? Jön az éj. Halottak hozzák. Az űrbe-nyílt csillagokat az angyalok beporozzák. Az angyalok dörögnek, mint a cellás, kazettás szemű méhek, sors-törvényük szerint, s arcukon szőrgyűrűkből fű. Dolgoznak az angyal-méhek: szájjal, arccal, mellel, térddel, szemmel a túlvilág-ének lázport kenik szenvedéllyel. Láng-üstök bozót-méhébe túrják dongva, duruzsolva, a fénytál hüvely-mélyébe jelent jövővé szorozva. Szemük parafa-csészébe szúrt üvegfej-gombostű-sün, mozaik-gömb látás-kéve: kristály-tetvek félgömb-fésűn. A nemzésporba bemártott szemek, mint a fagyott könnyek! Szigorú a szita-átok! Jéghegy-ringás alatt szörnyek! Juhász Ferenc Az éjszaka tavasza
/
