Irodalmi Szemle, 2003
2003/7 - Eseménynaptár
NYELV ÉS ÉLET kettőt nem szokta megkülönböztetni. A nyelvközi közlésaktus olyan közlésaktus, melyben két vagy több önálló emberi nyelv van jelen úgy, hogy a közlésaktus résztvevői nem rendelkeznek a közlésaktus minden résztvevője által birtokolt közös nyelvvel (vagy pedig úgy viselkednek, mintha nem rendelkeznének közös nyelvvel). Ezért az üzenet átadásához fordításra vagy más típusú nyelvi közvetítésre van szükség, amely így elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kommunikáció sikeres legyen. Társasnyelvészeti szempontból fontos elhatároló jegye a nyelvközi közlésaktusnak, hogy résztvevői nem tartoznak ugyanahhoz a beszélőközösséghez. A kétnyelvű közlésaktus is olyan közlésaktus, melyben két vagy több nyelv van jelen, a közlésaktus résztvevői azonban prototipikus esetben valamilyen szinten mindkét kódot birtokolják vagy birto- kol/íűiják. Társasnyelvészeti szempontból fontos elhatároló jegye a prototipikus kétnyelvű közlésaktusnak, hogy a beszélők - a közlésaktus résztvevői - ugyanahhoz a beszélőközösséghez tartoznak (maga a beszélőközösség kétnyelvű). Természetesen a kétnyelvű beszélőközösségekben sem minden közlésaktus kétnyelvű, sőt vannak közösségek, amelyekre inkább az egynyelvű közlésaktusok a jellemzők. Mivel azonban a kétnyelvű közösségek tagjainak nyelvi preferenciái nemegyszer eltérnek egymástól (hasonlóképpen etnikai hovatartozásuk is), az ilyen heterogén csoportokban viszonylag könnyen létrejön a többé-kevésbé kétnyelvű kommunikáció. (L. Lanstyák, megjelenés alatt'.) 9 Itt és a következő átiratokban ezek a jelölések fordulnak elő: ö - rövid habozás; (.) rövid szünet, (..) közepesen hosszú szünet; +/. félbeszakítás vagy közbevágás; +//. önfélbeszakítás vagy önközbevágás. A két beszélő együttbeszélésének kezdetét /-, végét pedig -/ jelöli. A magyarul elhangzott szövegrészek álló, a szlovákul elhangzottak dőlt betűvel vannak szedve; így van ez a jobb oszlopban is, amely a szlovák szövegrészek magyar fordítását tartalmazza. Kis kapitálissal a nyelvsemleges, ill. a két nyelvben nagyjából azonos hangalakú és jelentésű ún. analóg szavakat, aláhúzással az interferenciajelenségeket, valamint a különféle kölcsönzéstermékeket jelöljük (természetesen e tekintetben magát a kódváltást nem tekintjük interferenciajelenségnek). Az egyes dolgozatok átírási rendszere nem mindig azonos, ezért a zavarok elkerülése végett az átírást részben egységesítettem. Ugyanakkor az átírás módján általában nem változtattam (pl. a szerzők egy része jelölte a zárt é hangot, másik része nem, s ez így maradt a közölt szövegrészekben is), csupán a fonetikai finomságokra utaló mellékjeleket hagytam el. 10 A szlovákiai magyar ül ige jelentése itt ’stimmel’. JÚLIUS 1818. VII. 1-jén született Semmelweis Ignác a magyar orvostudomány nagy alakja 1938. VII. 2-án született Szilágyi Domokos romániai magyar költő 1883. VII. 3-án született Franz Kafka író 1923. VII. 3-án született Janda Iván karmester 1853. VII. 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar festő 1893. VII. 6-án halt meg Guy de Maupassant francia író 1918. VII. 14-én született Ingmar Bergman svéd filmrendező 1923. VII. 14-én született Mayer Judit szlovákiai magyar műfordító 1888. VII. 17-én született Füst Milán író, költő 1943. VII. 17-én született Peter AndruSka szlovák író 1933. VII. 18-án született Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko orosz költő 1988. VII. 18-án halt meg Szentkuthy Miklós író 1863. VII. 23-án született Bródy Sándor író 1848. VII. 27-én született Eötvös Loránd fizikus 1868. VII. 30-án halt meg Tompa Mihály költő 1898. VII. 30-án született Henry Moore angol szobrász Eseménynaptár
