Irodalmi Szemle, 2003
2003/6 - Fellinger Károly versei (I. Requiem az élőkért, II. Requiem a holtakért, III. Requiem a Kis-Dunáért, Hogyha szobor volnék)
Feliinger Károly versei hiába minden, egyre csak vérzik, gennyesre vakarja a szánalom. Kis-Duna partján öreg akácfa, reá szegezve a három kereszt, három legényke fulladt a vízbe, Kis-Duna, Kis-Duna, te tetted ezt. Vadvirágokat szed egy leányka, vízért szalad most, homloka lángol, akácfa alatt hervad a rózsa, merít egy nagyot a Kis-Dunából. (2000. 10. 23-29.) Hogyha szobor volnék hogyha szobor volnék repülni tanulnék elhullajtott aranytollad kalapomba tűzném hogyha szobor volnék beledideregnék árnyékodat egész biztos hazáig kísérném. (1998. 3. 31.)
/