Irodalmi Szemle, 2003
2003/6 - Fónod Zoltán: Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában („...leomlanak bálványok, trónok, égi-földi szentek”) A költészet útkeresése.
Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában műveltségének, felkészültségének hátországát vetítik elénk, a klasszikus versformákat megidéző adottságával együtt. Juhász Katalin versei a női lélek üdeségével, könnyedségével és bájával tekintenek ránk a Gerezdek (1994) című kötetből. Történései, helyzetei sokféle alakban jelennek meg, azonban nemcsak kísérletező, játékos szenvedély jellemzi verseit, hanem helyenként a disszonáns hang, a nyelvi és képi megformáltság ellentmondásai, sutaságai is kiütköznek. Második kötete, a Le Big Mac (1999) ezen a minősítésen nem változtatott. Polgár Anikó verselésére klasszikus műveltsége jótékonyan hatással van. A megújulást nemcsak prozódiai és formai, hanem tartalmi szempontból is a görög és latin irodalom ösztönző hatása alatt végzi. Első verseskötete (Trója, te feltört dió, 1998) viszonylag hosszú készülődés után jelent csak meg. Öllős Edit első verseskötetével (Négydimenziós pókháló) ugyancsak 1998-ban mutatkozott be. Számára az élet- és létproblémák s a „talán még nem is létező cselekvések” a versek, gondolatok, gondolatszilánkok és a monológok szintjén jelennek meg. Szűcs Enikő korábban performanceaival jelentkezett. Első verseskötetét (Angyal, 2000) megérdemelt siker követte. Az egyik legtehetségesebb fiatal költőnk, akinek szinte természetes létformája a költészet. Kötetbe rendezett versei szuggesztív erővel ragadják meg az olvasót A testiség bája, a nőiesség kitárulkozó, megejtő őszintesége a nő természetes ösztönével mutatja magát, legfőbb erényként őrizve meg a gyengédséget, a halk szavú, szinte rejtjeles ragadozó hajlamot meg a férfivágyat megszólító keresetlen kitárulkozást Monológjait olyan eleganciával, tartalmi és formai igénnyel, mélyről jövő természetességgel önti verssorokba, ami szokatlan legfiatalabb költőinknél. Mizsér Attila Hab nélkül című első verseskötete (2000) inkább ígéret, mint megvalósulás. A modern, nemegyszer a minimalista költészet eszközeit vallatja, és a szubkultúrák irányából is közelít témáihoz A hatások át- meg átjárják verseit, ahhoz azonban, hogy költészetté nemesedjenek, s bennük a tartalomnak és formának szuverén uraként ismerjünk rá, még további erőpróbákra lesz szüksége. Versei inkább kísérletek, számvetés a lehetőségekről, melyek felé elindulhat A jövő dönti el, hogy az „ennyi minden és minden ennyi”-től merre visznek számára — és a mai fiatal költőnemzedék számára is — az utak. JEGYZETEK 1 Illyés Gyula: Hajszálgyökerek. Bp., 1971. 514:, Babits Mihály: Szellemtörténet. In: B. M. művei: Esszék, tanulmányok, 2. köt. Bp., 1978. 319:, Fonod Zoltán: Gyorsmérleg. A csehszlovákiai magyar irodalom évtizedei. In: Uő: Körvonalak. Po., 1982. 62. 2 Vö.: Koncsol László: A harmadvirágzás korszakai — ívek és pályák. In: Uő: Válogatott kritikai dolgozatok. Po., 1995. 255— 258. 3 Bodnár Gyula, Tóth László: Nyomkereső. Oktatási segédlet. Dunaszerdahely, 1994. 9-10. 4 Eluard, Paul: A költő és árnyéka. In: A líra ma. (Szerk.: Hajnal Gábor) Bp., 1968. 5 Bábi Tibor. A fiatal költészetért. In: Uő: író, költő, művész dolga. Po., 1979. 65. 6 Koncsol László: A kritika tisztaságáért. Irodalmi Szemle, 1970. 3. szám, 269, 271. 7 Tőzsér Árpád: H.B.-szindróma. Gondolkodásunk folytonosságáról... Nap. 1990. július 31. 5.
