Irodalmi Szemle, 2003
2003/5 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Fónod Zoltán: „...a múltat be kell vallani” (Vadkerty Katalin munkásságáról)
Jubilánsok köszöntése a múltat be kell vallani” Fésületlen gondolatok Vadkerty Katalin jubileuma alkalmából Jó egy évtizeddel ezelőtt, de jószerivel még utána is, azt panaszolhattuk, hogy kisebbségi történettudományunk sokszor úgy tesz, mintha nem is létezne. Egyes képviselői túlságosan hozzászoktak ahhoz, hogy az intézeti munka „langymelegét” élvezve, kerüljék a „rázós témákat”, közelebbről azokat, melyek a cseh/szlovákiai magyarság 1918, illetve 1945 utáni történelmével összefüggnek. Ha voltak kivételek, melyek felvállalták a kisebbségi magyarság sorskérdéseit, akkor ezek között Popély Gyula Masaryk-akadémiáról írt, hézagpótló monografikus munkáját említhetjük (1973), valamint a nem hivatásos történészek: Janics Kálmán (A hontalanság évei, 1979) és Duray Miklós (Szlovákiai jelentés, 1982, Kutyaszorító, 1-2., 1983, Kettős elnyomásban, 1988) munkáit említhetjük. Gyönyör József 1968-as publicisztikai írásai (Mi lesz velünk, magyarokkal?, 1990) a rendszerváltást követően jelent meg. Évtizedeken át egyetlen vádiratként Fábry Zoltán A vádlott megszólal (1946) című manifesztuma meredt — számonkérően — a világra, meg a hivatalos hatalomra (nyomtatásban először 1968-ban jelent meg!). A „kivételek” között említhetjük Juraj Zvara: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában (1965) című munkáját is, mely a tények felsorakoztatása mellett a „politikai mentségek” felemlegetésétől sem volt (nem is lehetett!) mentes. A rendszerváltás feloldotta a „tilalmi táblákat”, s ezt követően örvendetes módon megszaporodtak azok a művek, melyek a magyar sorskérdésekkel foglalkoztak. Egymást sorjázták Gyönyör József és Popély Gyula kötetei, s jelentek meg (később kötetben is) Kiss József és Gyurgyík László cikkei és tanulmányai. Jeles képviselői (Ivan Kusý, Ľubomír Lipták, Štefan Sutaj, Peter Zelenák és mások) révén a szlovák politikai és történettudomány is érzékenyebbé vált a magyarkérdés iránt. A sor elején azonban mindenképpen Karéi Káplán, cseh történész áll. Csehszlovákia igazi arca című munkájában (1990) Káplán leplezetlen őszinteséggel tárta fel a magyarüldözés és a németek elűzésének a problémáit. Kiváló és tárgyilagos munkáját (a magyar nyelvű kiadás során, melyet a Kalligram Kiadó vállalt, 1993-ban!) a magyarkérdés esetében bővítette a kötetet, mégpedig A magyar kisebbség a kommunista rendszer évei alatt című fejezettel. Egy évtized múltán már az is nyilvánvalóvá vált, a magyar történészek közül Vadkerty Katalin vállalta azt a „kihívást”, hogy szembenézzen a nemzeti tisztogatás és a történelem otrombaságaival. Hihetetlen makacssággal, szorga
