Irodalmi Szemle, 2002

2002/10 - IRODALMI NOBEL-DÍJ - Fónod Zoltán: Kertész Imre a magyar irodalom első Nobel-díjas írója

Kertész Imre a magyar irodalom első Nobel-díjas írója nem teszi jobbá Kertész Imre művét, azt azonban mindenképpen jelzi, ami erénye ennek a kötetnek, a felismert igazságot: a kéménytűzben is lehet embernek lenni. A Sorstalanság című műért adományozott Nobel-díj cáfolata annak a hiedelemnek, hogy Auschwitz embertelensége felülmúlhatatlan. Adorno megállapítását is megcáfolta az idő, azt ugyanis, hogy Auschwitz után nem lehet verset írni... A modern világ mai eseményei megnövelték az ember és az emberiség veszélyeztetettségét, s a múlt év szeptember 11-e után más lett a világ. A terrorizmus az első számú ellenséggé vált a világ népei számára. Ebben a közegben vált egyszerre időszerűvé Kertész Imre regénye. Az elembertelenedés veszedelme tette időszerűvé azokat a figyelmeztetéseket, melyeket a mű megfogalmaz a ma embere számára. Ezzel (talán váratlanul!) olyan jelentős önvallomások közé emelkedett a Sorstalanság, mint Anna Frank naplója (1946) vagy Jichak Katzenelson lengyel jiddis író poémája (Dal a legyilkolt zsidó népről, 1945). Ebbe a sorba tartozik Radnóti Miklós posztumusz kötete (Tajtékos ég, 1946) is vagy Jorge Semprun A nagy utazás (1963) című műve. De említhetjük a koncentrációs tábor irodalmának egyik legnagyobb alakját, Tadeusz Borowski lengyel írót, aki verseiben (Az áramlat neve) és prózai műveiben (Búcsú Máriától, 1948, Megkövesült világ, 1948) a kegyetlen és értelmetlen világ megdöbbentő képét tárja elénk. A magyar Auschwitz 600 ezer áldozata is mementó lett a világ számára. Kertész Imre műve tette azzá, hitelességével, a lehetetlent leküzdeni tudó és akaró hitével. Ezek a tulajdonságok tették felejthetetlenné azt a tizenéves hőst, aki — akárcsak társai — ártatlanul, vétlenül ott botladozott élet és halál között. A kötet tanulsága ma is egyértelmű: Auschwitzot nem lehet a tudatból kitörölni, meg nem történtté tenni. Következésképpen az újabb embertelensé­gek előtt sem lehet többé kaput nyitni. A magyar irodalom nagy ünnepe Kertész Imre kitüntetése, s vele és általa nemcsak az ő munkásságát ismeri meg a világ, hanem odafigyelhet a magyar irodalom egészére is. Azokra is, akiket eddig érdeklődésével mellőzött vagy érdemei szerint nem méltányolt. A magyar irodalmi Nobel-díj mindenképpen jó kezdet! Gratulálunk Kertész Imrének a Nobel-díjhoz! Fonod Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom