Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - A HETVENÉVES OZSVALD ÁRPÁD KÖSZÖNTÉSE - Fonod Zoltán: Beszélgetés Ozsvald Árpáddal
A hetvenéves Ozsvald Árpád köszöntése nak korszerű, megfelelő tartalmat találni. így történt, hogy a mítoszokhoz fordultam. Nagyon érdekeltek a régi bölcselők, mondahősök meghatározó egyéniségei. Mindig az igazi emberi arcukat kerestem, azt mutattam meg verseimben. Mindig magamból indultam ki, azonosultam hőseimmel. Az én szubjektív érzésvilágommal dúsítom fel a képet. így az otthontalanság érzete is megtalálható ezekben a versekben. • A legkisebb legény című versről (mely a Júdása én nem lehetnék című kötetben jelent meg) írta Turczel Lajos, hogy „Ozsvald mint költő már elindulásával és kibontakozásával is igazi mesei értelemben példázta a ■ legkisebb legényt". Erősebbnek látszó robosztus társakkal indult el a költészethez vezető úton megvívni a költői szépségek királykisasszonyáért. A társak közül ő volt az egyik, aki legjobban tudta azokat a varázsszavakat, amelyekre felébred a költészet alvó Csipkerózsikája”. Mik voltak a varázsszavak és milyen volt a királykisasszony? — A legkisebb legény című versem most éli fénykorát, ugyanis a Kor-zár együttes megzenésítette, és amint hallottam, nagy sikerrel játszották a határokon túl is. Elküldték a kazettát, és nagyon meg vagyok elégedve a zenével és az előadás módjával. Ez a vers már jelzi a készülő megújulást, s nagy erejű önvallomás is egyben. Az itt előforduló varázsszavakat később még jobban tömörítem és színesítem. A királylány az én álmomban élt tovább. • Hatások, mesterek és példaképek nélkül nincs költészet. A Te esetedben Erdélyi Józsefet, Sinka Istvánt és Illyés Gyulát szokták emlegetni. Egy vers erejéig Turczel még Paul Geraldy Te meg én-jét is említi. Megreszkíroznám Nagy Lászlót is, esetleg Váci Mihályt, sőt József Attilát. Kik hatottak rád, kik voltak a példaképeid? — Legjobban Sinka István hatott rám, sajátos szürrealista, népi kifejező eszközei nagyon közel álltak hozzám. Erdélyi Józsefet, Sértő Kálmánt is olvastam, de ezek hatása már nem fogott meg. Illyés is kevésbé, pedig jó néhány versét szerettem, Nagy László verseit később ismertem meg és nagyon tetszettek, de már nem hatottak rám. A nyugatosokat már előbb említettem. • Sajátos atmoszférát teremtenek nálad a népszokások. Ebben a lassan mozduló világképváltásban — a népmesei motívumok mellett — (a Laterna magica című kötettel különösen) megjelennek a víziók, mítoszok, illetve a tudományos fantasztikum, sőt a mese és a valóság elegye is. A jelképrendszerek változása magával hozza költészetedben a rezignáció megjelenését is. Tőzsér Árpád szerint a mítosz sajátos előfordulása „a mítosz objektív helyzeteinek szintéziséből új •műfaj« valamiféle modern zsoltár születik”, melyekben a világban magára maradt költő panasza fogalmazódik meg. Mi erről a véleményed? — Kétségtelen, hogy a legjellemzőbb és a legtermékenyebb korszakom a hatvanas, hetvenes évek voltak. A Laterna magica című kötet kapta a Madách-díjat, és a Szekerek balladája is nagy visszhangot váltott ki, Tőzsér ezeket a verseket „modern zsoltároknak” nevezte. Az emlékezés körei itt
