Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - A HETVENÉVES OZSVALD ÁRPÁD KÖSZÖNTÉSE - Szeberényi Zoltán: A költői szó varázsa
A hetvenéves Ozsvald Árpád köszöntése A költői szó varázsa „Ha a versek megmaradnak, talán a lényeg marad meg” (Szerb Antal) Kerek egy évtizeddel ezelőtt, az akkor hatvanéves költőt köszöntve az „idő garabonciásának” neveztem Ozsvald Árpádot. Arra célozva, hogy a költő — ha valóban művész — kifoghat a múló időn, a költészet varázserejével megállíthatja kérlelhetetlen múlását, megőrizheti, bármikor újraélheti, sőt mások számára átélhetővé teheti élete tartalmas pillanatait, gazdag élmény- és gondolatvilágát. Ozsvald egyike azon keveseknek, akik egy pillanatra sem veszítették el hitüket a költői szó erejében. Abban a szent meggyőződésben írja immár több mint fél évszázada verseit, hogy a költészetre — minden ellenkező látszat ellenére — szükség van, az ember lelki épségének, ember voltunk megőrzésének egyik eszköze. Hitét, meggyőződését sokszor és sokféleképpen megfogalmazta, de talán a legpontosabban az egyik műhelyvallomásában: Versek: sötét éjszakák töprengő fájdalma, borzongó testem, szívem botló verése, teremtés gyönyöre, az újraélés pillanata. Orfeuszként bolyongani a világ útjain, hinni a ritmus mágikus erejében, kitörni a körből, elhagyni a Szférák zenéjét, csillagokig száguldani árva rakétán, súlytalanul, de visszatérni újra — várnak az elhagyott állomások, ágon hintázó madár füttyszava szólít, elvarázsolt őzek isznak poharamból. Kenyérként tördelem a verset, vegyétek, Szelíd vadjai az erdőknek, mezőknek. (Költészet) Aligha tévedünk, ha a legismertebb, legolvasottabb költőink közé soroljuk. Az egyetlen talán, aki a versolvasók egyre gyérülő táborának szinte minden korosztályában, ízlésbeli és műveltségi rétegében talál híveket. Kulturált verselő, finom és sejtelmes hangulatok megérzője és megformálója, akinek népszerűségét az élményközlés ereje és közvetlensége, a látványfestés áttetsző, tiszta képei, a drámaivá színezett vallomásosság, az elégiába, szomorkás hangulatokba hajló lírai reflexiók, könnyen felfejthető, jobbító szándékú erkölcsi és morális intelmei, a nembeliség szintjén megfogalmazódó kérdései, válaszai magyarázzák. Ha költészetének egészét, a mintegy félezer versből álló
