Irodalmi Szemle, 2002
2002/7 - Polgár Anikó: Híd a szakadék fölött (Pentti Saarikoski és Catullus, tanulmány)
Polgár Anikó A kertben így beszél a lány és a bankigazgató:- Portugál, gál gál gál, Portugál, gál gál gál PLUS QUAM SE ATQUE SUOS AMAVIT OMNES NUNC IN A kert hangtalan, a kert felszarvazott, ékes, vörös haj kontyban ékes a kert GLUBIT CATULLLUS A Saarikoski-vers, ahogy Pekka Tarkka is megállapítja18, palimpszesztszerű- en íródik Catullus verse fölé. Az 58. carmen mintha a háttérből megszólaló lírai én hangja lenne, melyet minduntalan megpróbál elnyomni az aprólékos megfigyeléseken alapuló, objektív-leíró versbeszéd. Ez a Catullus-vers ironizálásához, az érzelmi töltet tompításához vezet. Saarikoski Catuilus-fordításaiesetében a lírai szerelmes versekként is olvasható pretextusok elsősorban a szóválasztás révén válnak ironikussá. A 70. carmenben szereplő kulcsfontosságú nubere kifejezés, mely általános értelemben a házasságra is utalhat, Saarikoskinál a konkrét szerelmi aktusra vonatkozik: „Ettei hán ketáán ottaisi sánkyynsá” (hogy senkit sem fogadna be az ágyába). Az „amans” participium egyaránt jelentheti a szerelmes és a szeretkező férfit is, ám a finn fordításban ez a kettősség megszűnik, itt a sárló/üzekedő férfi fülébe suttog Cupido: „cupido quod dicit amanti” - „kuiskaa kiimaisen miehen korvaan” (500.) A 72. carmenben Catullus magasabb szférába emeli saját szerelmét azzal, hogy megállapítja, ő nem csak úgy szerette Lesbiát, ahogy a nép (vulgus) körében szokás a barátnőt szeretni — Saarikoski versében nagyobb hangsúlyt kap a finn „moukka" szó, amely fajankót, parasztot jelent „dilexi tűm te non tantum ut vulgus amicam” - „En rakastanut sinua / kuin pikku ystávátártáán moukka...” (nem úgy szerettelek mint egy fajankó a kis barátnőjét..) (500.). Formai tekintetben a Catullus-fordítások a Saarikoski-i ideálnak megfelelően szabad versek ám a verssorok grafikai elrendezése gyakran a disztichon látszatát kelti, pl. a 85., 76,93. vagy a 116. carmen esetében. Saarikoski a szabad verset gyakran belső rímmel teszi lendületesebbé, pL a 83. vagy a 88. carmen átdolgozásában: „Lesbia mi praesente viro mala plurima dicit: haec Üli fátuo maxima laetitia est. mule, nihil sentis?” „Lesbia puhuu minusta pahaa miehensá kuullen. Tiehensá luullen rakkauden háipynen riemutsee tárná idiootti! Et ymmárrá mitáán!” (502.) „Quid facit, is, Gelli, qui cum matre atque sorore prurit et abiectis pervigilat tunicis?”
