Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - FÓRUM - Simon Szabolcs: Tények és irányok
FÓRUM Jegyzetek 'Az írás elkészítését a Mercurius Társadalomtudományi Kutatóintézet támogatta. 1. A magyar sajtótörténet szintézisére tett kísérletet Dezsényi Béla és Nemes György (Dezsényi—Nemes 1954), hasonló témájú munka született Kókay György, Buzinkay Géza és Murányi Gábor tollából (Kókay-—Buzinkay—Murányi é. n.), sajtóelméleti, kommunikációs, nyelvészeti-stilisztikai szempontból pl. Gombó Pál (Gombó 1977), Balázs Géza (1995), Bernáth László (2000), Buda Béla (1985), Róka Jolán (1986), Wacha Imre 1996, kritikai szempontból a Terestyéni Tamás szerkesztette könyv (Terestyéni 1997) tanulmányai foglalkoznak a témával. Dezsényi Béla szerint (Dezsényi 1968:552) a műfajok és rovatok kérdésköréből az első tudományosan használható történeti tanulmányt Rejtő István írta: A Budapesti Napló és a „hiréli” rovat. Magyar Könyvszemle, 1963/1—2:59—72. 2. Vö. Groth, O. 1948. Die Geschichte dér deutschen Zeitungswissenschaft. München: k. n. 3. Az újság első száma 1705. június 5-én jelent meg Mercurius Hungaricus címmel. E címet a második számtól Mercurius Veridicus ex Hungaria (Magyarországi Igazmondó Mercurius)- ra változtatták. 4. Makó, 1847. ápr. 10.—Charleston , USA, 1911. okt. 29. Az ő végrendelete alapján hozták létre a Pulitzer-díjat, amellyel 1917-től évente a legjobb amerikai művészeti alkotásokat jutalmazzák. 5. Saját fordításomban. Eredetiben: „bei dér Abfassung eíner Notiz sich immer zuerst die Fragen fór Augen haltén: Wo und wann, denn, wie die erfahrung lehrt, wird das Wie, Warum, Wieso u. s. w. viel seltener vergessen, als die Cardinalfragen Wo und Wann.” 6. Turczel Lajos szerint a két világháború közötti időben többrétű és rendkívül sok lapegységből álló sajtóhálózat alakult ki. A megjelent lapok száma meghaladta a hatszázötvenet, (Turczel Lajos 1994:232, vö. még 1982:85; Fonod 1990:159). A későbbi korszakban megjelent periodikumokéihoz hasonlóan e sajtótermékek történeti adatai, jellemzése megtalálható A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995 c. kiadványban is (Fonod »szerk.- 1997). 7. Eran Laor, eredeti nevén: Landstein Erik: Vergangen und ausgelöscbt(Elmúlt és kihunyt). 1972-ben Stuttgartban német nyelven jelent meg. 8. A médiáról szóló szakirodalomban a mediatizál változatra találtam példákat: „A transzpozíció alapja az az egyik vetületben sem kizárólagos körülmény és meghatározottság, hogy a politika mediatizált formában létezik, ami semmiképpen sem jelenti azt, hogy a politika egyenlő lenne a médiumokkal "(Terestyéni -szerk.- 1997:67). „Az, hogy az íratlan demokrácia előírásait elsősorban a médiumokban kell a legintenzívebben és legtudatosabban betartani, következik abból a jól ismert tényből, hogy a modern demokrácia sajátos létmódja össze van kapcsolódva a mediatizáltsággal és azon keresztül magukkal az egyes médiumokkal"(Terestyéni »szerk.» 1997:68). 9. Új Szó 51(1998)/86:9 és 50(1997)/157:8. 10. Új Szó 50(1997)/147:3 11. Arról, hogy milyen mértékben lehet a sajtó tárgyszerű és érdekmentes, Szvatkó Pálnak [...] erről szóló, Szabad sajtó és irányított sajtó című tanulmányából kaphatunk plasztikus képet, amelynek érvényességét alátámasztja az a tény is, hogy a szerző, amellett, hogy a kor legszínvonalasabb kulturális folyóiratának főszerkesztője volt — s írását is abban: az Uj Szellem sajtószámában tette közzé: —, az idő tájt is a talán legfontosabb csehszlovákiai magyar napilap, a Prágai Magyar Hírlap irányítói közé tartozott. E tanulmányban találkozhatunk az esetleg meghökkentő kijelentéssel: »Talán így mondhatjuk: az irányított sajtó minden esetben irányított, a szabad sajtó nem minden esetben szabad* (Filep Tamás Gusztáv 1998:346-347). 12. Nemzeti Sport, 2002. 1. 29., 6. Más: ’indíttatás’ jelentésben való előfordulásra is van példa a sport nyelvében: Honnan a löket?- Világéletemben sportoltam. Iszonyatosan tehetségtelen úszó voltam...” (Népszabadság, 1998. 12. 12., 22. o.).
