Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - FÓRUM - Simon Szabolcs: Tények és irányok
Fábry/Kazinczy Napok — 2001 Egyéb típust képvisel a következő példa: „Az igazgató közlése szerint a negyedikeseknél jól sikerült a diktátum”10 (’tollbamondás’)- A mondat érdekessége a diktátum szó előfordulása; mely a tollbamondás jelölésére a magyarban archaikus, nem él. Az Idegen szavak és kifejezések szótári bán azért megtalálhatjuk ebben a jelentésben is (Bakos 1994:181). Hogy a szó előfordulhatott a sajtóban, azzal magyarázhatjuk, hogy a szlovákiai magyar gyerekek szlovák órán diktátot írnak, nem tollbamondást. A diktátum-ot ugyanakkor nyelvi interferenciajelenségnek tekinthetjük. 6.4. Sajtónk nyelvezetéről töprengve felmerült bennem néhány kérdés. Ezekre részben megpróbálok most válaszolni, részben magam is keresem rájuk a választ. 6.4.1. Az első mindjárt egy általános, a hiányokat érintő: Vajon miért nem született eddig átfogó leírás a magyar nyelvészetben a sajtó nyelvezetéről, hiszen a sajtó nyelvezetének kutatása, leírása több ok miatt is hasznosnak mutatkozik. Például: a) a sajtónyelvnek, mint írott nyelvváltozatnak a nyelvi-stilisztikai elemzése fontos helyet foglal el a nyelvváltozatok átfogó vizsgálatában. A sajtóbeli regisztereknek az elemzése részét képezi a nyelvünk írott változataiban jelentkező változási tendenciák föltérképezésének, b) A sajtó közismerten nagyhatalom, rendeltetésének az írott nyelv felhasználásával tesz eleget. Nyelvezetének legjellemzőbb jegye a befolyásolás. Az újság közvetlenül az egész olvasóközösség nyelvhasználatát (is) befolyásolja,11 nyelvi eszményt állít, illetve formálja az olvasó nyelvi ízlését. Deme László erről így ír: „a tömegtájékoztatásnak [...] felmérhetetlenül nagy a befolyása a széles tömegek nyelvérzékének és nyelvhasználati kultúrájának alakulására. Bizony: amit a sajtó azzal ír le, a rádió vagy a televízió azzal mond ki: »Ez így van«, az az olvasóban-hallgatóban egyértelműen azt az érzést kelti: »Ez így van jól«! S ennek - egyébként ritka - tudatosodásánál is mélyebb hatású az így szerzett benyomások öntudatlan elraktározódása. - Másképp közelítve: amikor a tömegtájékoztatás, szándéka szerint, csupán tükröz, ennek eredményeként valójában szentesít és terjeszt. S mindez aligha korlátozódik a nyelvhasználatra: annak elszürkülése, szétlazulása, eldurvulása csupán része - de egyszerre terméke és hatótényezője - e jelenségek mentális, morális és habituális területen érezhető, társadalmi méretű elharapódzásának.” (Deme 1997:244). Alapvetően fontos kérdés emellett az is, hogy az újságok nyelve mindenkor megfeleljen a kor követelményeinek. Noha ezek az okok kellőképpen indokolják a sajtónyelv kutatásának jelentőségét, a sajtónyelv s vele együtt a sajtóban előforduló műfajok/szövegtípusok leírása várat még magára, ugyanakkor a cseh, szlovák, német nyelvészetben vannak összefoglaló munkák, s természetesen maga a téma sem új. 6.4.2. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a jelenkori nyelvészeti kutatások folyó nyelvészeti kutatások főleg a beszélt nyelvváltozatok vizsgálatára irányulnak Magyarországon és külföldön egyaránt. Az írott változatokat
