Irodalmi Szemle, 2002

2002/1-2 - FÓRUM - Simon Szabolcs: Tények és irányok

Fábry/Kazinczy Napok — 2001

impresszumába Pest nevét. Dezsényi Béla (vö. Dezsényi 1968:549) megállapítása szerint - ugyan csak véletlen egyezés, de nem lehet elhallgatni, hogy az amerikai sajtóiskolák „riporter-ABC”-je, a nevezetes öt W (What Who Where When Why) már kezdetleges formában Wehle-nél megtalálható: „Egy jegyzet megfogalmazásában először mindig a hol? és a mikor? kérdését kell szem előtt tartani, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a hogyan?, miért?, hogyhogy? stb. sokkal ritkábban felejtődik el, mint a hol? és a mikor? kardinális kérdése.”5

A magyar sajtó kiskönyvtára című sorozat első kötetének — Gombó Pál Sajtóelmélet című művének — legfigyelemreméltóbb része éppen a sajtóműfajok elmélete és tipológiája (Gombó 1977).

4.1. Újságíróképzés ma

Az újságírásnak nem feltétele az egyetemi stúdium. Természetes, hogy az átlag újságírónak is szüksége van bizonyos fokú tudományos sajtóismeretre, a valamely témában egyre jobban elmélyülő publicistának még inkább. De ugyanígy, sőt talán még fokozottabban a történésznek. A legfontosabb forrása a legújabb kori történelemnek az újság, a folyóirat. Ha van „sajtótudomány”, akkor az az olvasás tudomány is, nemcsak az írásé.

Magyarországon ma több egyetemen (Budapesten, Szegeden) és főiskolán (Egerben, Nyíregyházán, Pécsett, Székesfehérvárott) folyik újságíróképzés. Ezenkívül kétéves átképző tanfolyamok keretében középiskola vagy felsőoktatási intézmény elvégzése után is elsajátíthatják az érdeklődők a szakma alapjait. Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egyetemen az utóbbi két évtizedben kisebb-nagyobb megszakításokkal nyitottak szakot a magyar nyelven való újságíróképzésnek. Napjainkban is választható az újságíró szak, azonban a magyar hallgatók számára is szlovák nyelven folyik az oktatás. Szlovákiai magyar viszonylatban több esetben is igazolódott, hogy e pályán sikeresen lehet tevékenykedni abban az esetben is, ha az érintett személy nem ilyen szakon végzett. Napjaink információs robbanásában általában a kommunikációnak óriási jelentősége van, ezért ideális helyzetnek tekinthető, ha az újságíró megfelelő ismeretekkel rendelkezik e téren is, emellett alapvető követelmény a mindenkori tollforgató számára a megfelelő íráskészség, az elhivatottság megléte, az állandó készenlétben tartózkodás, és nem utolsósorban a tények korrekt rögzítésének szándéka, egyszóval a szakmai alázat.

Az újságírók mesterségbeli képzésének igénye és az újságok által elérhető hatás, a véleményformálás lökést adhat a kutatásnak is, ezeknek köszönhető mind az oktatás, mind a kutatás iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés.

5. A (cseh)szlovákiai magyar sajtó kutatása

Máig nem készült komplex felmérés a (cseh)szlovákiai magyar sajtóról, sőt, még a két háború közötti korszak feldolgozása sem fejeződött be. Filep Tamás Gusztáv szavaival: ...majdnem hatvan év alatt sem készült el magyar részről az 1918-1938 között megjelenő magyar sajtótermékek6 teljes és pontos adatfelvétele, következésképpen megbízható tipológiája sem” (Filep Tamás Gusztáv 1998:331).

Az elmúlt évtizedekben Botka Ferenc irodalomtörténész feldolgozta a