Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - FÓRUM - Simon Szabolcs: Tények és irányok
FÓRUM politikai vitairata, Széchenyi István Kelet Népe és Kossuth Lajos Felelet című műve. Kossuth - írja Dezsényi Béla - emigrációs működése során ismételten visszatért a sajtó szerepének elvi és gyakorlati vitatására; „az ő kezdeményezésére és támogatásával működött az 1859-i olasz—osztrák háború idején a Jósika Miklós vezetése alatt álló első — és mondhatni egészen a felszabadulásig egyetlen — önálló magyar sajtóügynökség” (Dezsényi 1968:546). 3. Sajtóelmélet Hazai irodalma a legújabb korszakban látszólag vontatottabban követi a nemzetközi irányokat és kevésbé termékeny mint a sajtótörténet. A XIX. és XX. század határán a sajtókutatásnak új tudományos és politikai áramlatok adtak világszerte lendületet. Európában ekkor merül fel először a „sajtótudomány”-nak mint önálló kutatási ágnak a megfogalmazása. Első említendő nevű művelője a szociológus-közgazdász Karl Bücher, aki 1884-ben kezdte a bázeli egyetemen később könyv formájában is megjelent előadásait a sajtóról, mégpedig annak főleg gazdasági feltételeiről és társadalmi kihatásairól. Bücher alapította 1916-ban a lipcsei Institut für Zeitungskunde-t. amely a két világháború közötti német szellemi élet válsága alatt egy ideig eltorzítva s eredeti rendeltetését feladva volt kénytelen működni. Ez az intézmény később a sajtókutatás nemzetközi jelentőségű német központjává vált. A modern társadalomtudományok keretébe ágyazott sajtókutatás másik nagy német előfutára Max Weber. Elsőként vizsgálta az újság tartalmának egyes részeit, arányait, mennyiségi módszerekkel a XX. századi amerikai „közvélemény-vizsgálat” egzakt statisztikai elemzéseken nyugvó módszereit mintegy előrevetítve. Magyar szempontú áttekintésünk vonalán haladva nem érdektelen itt megemlíteni, hogy a gyakorlati cél. az újságírás és mellette jelentékeny részben az újságreklám jobb módszereit kereső és tanító amerikai kutatómunka elindítója a magyar származású Joseph Pulitzer (Pulitzer József)4 volt, az amerikai rabszolga-felszabadító háború ezredese, majd az általa naggyá fejlesztett New York-i World című napilap tulajdonosa és szerkesztője. A New York-i Columbia Egyetem újságíró-intézete 1912-ben Pulitzer végrendelete alapján, az ő hagyatékából létesült. 4. Tanítható-e és hogyan az újságírás? Az újságírás tanításának gondolata és ezáltal a sajtó erkölcsi és szellemi színvonalának emelése Magyarországon már 1902-ben felmerült. Szemere Miklósnak az országgyűlésben elmondott egyik interpellációja kapcsán. Már 1883-ban — tehát Bücher fellépése előtt egy évvel — Wien —Pest — Leipzig helymegjelöléssel egy több mint háromszáz oldalas Die Zeitung című munka jelent meg. amely magát kifejezetten zsurnalisztikai kézikönyvnek nevezte. Az osztrák-magyar használatra készült, példáit pesti és bécsi lapokból merítő, igen nagy mértékben az egykorú magyar sajtóviszonyokat ismertető mű szerzőjének, J. H. Wehle-nek a neve ismeretlen az osztrák és a magyar irodalomban, pedig egy Die Reclame című könyvet is írt. A könyv kiadója is magyar származású, a reformkorból ismeretes Hartleben Konrád Bécsbe költözött utóda, aki magyar múltjának hangsúlyozására vette bele minden kiadványának
