Irodalmi Szemle, 2001
2001/9 - FÓRUM - Alabán Ferenc: A műfordítás — irodalmi fenomén (értekezés)
Alabán Ferenc fogalmazott műveiben maga is jobb stilisztának bizonyult, mint bibliafordításában. Mindennek ellenére, több oknál fogva, a protestáns egyházfelekezet mindig az alapszöveg kiadását szorgalmazta, a második világháborúig mintegy száz kiadásban jelent meg. Népszerűsége archaikus stilisztikai és nyelvi hatásában keresendő, a bibliai, az ótestamentumi világkép kisugárzó erejével vált jelentőssé. * * * Legutóbb a hatvanas évek második felében és a hetvenes évek elején magyar vonatkozásban mind a katolikus egyház, mind a protestáns egyházak újra lefordíttatták a Bibliát. Abban a kérdésben is dönteniük kellett, hogy a korszerűség érdekében vállalják-e az említett stílushagyomány átértelmezését, amely évszázadokon át fokozatosan rakódott a magyar bibliai nyelvre. Forrásul mind a katolikus, mind a protestáns bibliafordítók az eredeti héber, arám és görög szöveget használták. A fordítások szakértői szerint is a Szent István Társulat által 1973-ban kiadott új katolikus bibliafordítás a mai embert szólítja meg mai nyelven. Ugyanakkor a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa Bibliafordító Szakbizottságának gondozásában 1975-ben megjelent új protestáns bibliafordítás az eredeti szövegek gondolati tartalmát a mai magyar emelkedett köznyelv eszközeivel tolmácsolja, de az egyházi és irodalmi hagyománynak (a Károlyi-féle fordításnak) megfelelő nyelvi elemeket az új fordításba igyekezett átmenteni. A fordítás alapelveit és módszereit, valamint a szöveghűség fogalmának értelmezését illetően, mind a katolikus, mind a protestáns fordítók a korszerűség követelményeihez tartották magukat. Más nemzetek bibliafordítóinak példáját követve nem azt tekintették feladatuknak, hogy az eredeti szövegnek minden egyes szavát átültessék, hogy formai szempontból is ragaszkodjanak forrásukhoz, hanem a szöveg értelmének és hangulatának pontos megragadását, az ún. „dinamikus megfelelés” elvének érvényesítését tartották szem előtt, melynek alapján az eredeti szöveg tartalmának precíz és egyben stílusos fordítását valósították meg. SZAKIRODALOM Bárt István—Rákos Sándor (szerk.); A műfordítás ma. Tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1981 Bárczi Géza Vigiliában (1975/11), Ruzsiczky Éva Magyar nyelvőrben (1976/1) és B. Lőrinczy Éva Magyar Nyelvben (1978/4) megjelent, a magyar bibliafordítás elméleti és gyakorlati kérdéskörével foglalkozó tanulmányai^ Levý, Jiŕí: Uméní prekladu, Praha, Československý spisovateľ, 1963 (1983, 1998) Nida, E. A.: Toward a Science of Translating (With Special Reference to Principles and Procedures Involved in Bible Translating) Leiden, Brill, 1964,1970 Popovič, Anton: A műfordítás elmélete (A szöveg és az irodalmi metakommunikáció szempontjai), Bratislava, Madách, 1980 Popovič, Anton: Preklad a výraz, Bratislava, VSA V, 1968 Rónay György: Fordítás közben. Tanulmányok, Budapest, Magvető, 1968 Szabó Ede A műfordítás, Budapest, Gondolat, 1968 Metatext a preklad (Výskumné materiály 39/1993), Nitra, VŠPg, Ústav jazykovej a literárnej komunikácie, 1993
